Az európai gazdaság állapota az Eurostat augusztusi jelentése szerint

Augusztus 18-án jelentek meg az Eurostat legfrissebb gazdasági-társadalmi adatai. Többségük júniusra, illetve az év második negyedévére vonatkozik. Összesen 27 alapadat aktuális értékét ismerhetjük meg. Közöttük szokásosan a gazdasági növekedés az egyik legfontosabb adat, amelynek értékére az ipari termelés, az építőipar, a kiskereskedelem és az export-import alakulása van jelentős hatással. Ezeknek az adatoknak az alakulását látjuk az 1. táblázatban a V4-országokra, Ausztriára és Németországra:

A táblázat a vizsgált országok gazdasági adatainak romlását mutatja. A GDP-bővülés tekintetében Magyarország teljesítménye a legjobb a második negyedévben az előzőhöz mérve. Fel kell figyelnünk a nagyon gyenge lengyel adatra: a GDP 2,3 százalékos csökkenésére. De a magyar gazdaság számára fontos adat a német növekedés is, amely – mint látjuk – 0,1 százalék. Vagyis a német gazdaság teljesítménye az elsőről a második negyedévre alig javult. A vizsgált hat országból háromban az ipari teljesítmény csökkent, az építőipari pedig valamennyi országban negatívba fordult. A legnagyobb zuhanás Magyarországon volt. A kiskereskedelem teljesítménye szintén három országban romlott, közöttük leginkább Németországban (mínusz 1,6 százalék). A külkereskedelem problémáit mutatják a csökkenő exportok és növekvő importok. Az import legjobban Magyarországon nőtt, ami az energiaimport mellett a fogyasztás jelentős bővülésének köszönhető. Az exportbővülés nálunk, Szlovákia után, a második legalacsonyabb.

Júniusban a magyar külkereskedelmi termékforgalom 471 millió euró hiánnyal zárt. Utoljára a magyar termékforgalom egyenlege 2021 júniusában volt pozitív (565 millió euró). A gazdaság dinamizmusát méri az újonnan bejegyzett cégek száma. Ez az adat a második negyedévre Ausztriára, Németországra és Csehországra még nem áll rendelkezésre. Magyarországon viszont – az első negyedhez viszonyítva – 1,8, Lengyelországban pedig 3,9 százalékkal csökkent az újonnan bejegyzett cégek száma. A szlovák érték megugrott 6,7 százalékkal, de ennek oka a nagyon alacsony, 10,8 százalékos csökkenést mutató első negyedéves bázisadat. 

Fontos társadalmi jellemzők a foglalkoztatási adatok, közöttük különösen a fiatalkorúaké. A nemzeti vagyon kihasználatlanságát méri, ha a fiatalok nem találnak munkahelyet, és nem is tanulnak. Az Eurostat ezt az adatot a 15–29 éves korcsoportban méri. A legfrissebb adat az első negyedévi, amely figyelemfelkeltően rossz.

A V4-országok feltűnően rossz adatára érdemes felfigyelnünk, amelyek közelítik a mediterrán országok adatait, sőt Portugália esetén meg is haladják. Egy ország jövőjét a fiatalok építik, ezért mindent meg kell tenni, hogy tanulhassanak és dolgozhassanak. A 2. ábrán a foglalkoztatottságot látjuk 2022 első negyedévében a 20–64 éves korcsoportban néhány EU-s országban.

A magyar foglalkoztatottsági szint – a cseh és a német után – a harmadik legmagasabb, a V4-ek között pedig a második legjobb érték. Fel kell figyelnünk a romló lengyel és szlovák adatokra, de az EU-s átlag is 5,6 százalékponttal rosszabb, mint a magyar érték.

Nézzünk meg végül néhány makrogazdasági adatot! A 2. táblázatban a 2022. első negyedévi államháztartási és államadósság-adatokat látjuk.

Drámai adatokat látunk: hatalmas hiányokat és magas adósságszintet. A lassuló gazdaság mellett a mediterrán országok adósságszintje egyre inkább finanszírozhatatlanná válik, ami az egész eurózónát hatalmas veszélybe sodorhatja. A V4-ek között viszont a hiány- és az adósságadat is Magyarországon a legmagasabb.

Összességében azt látjuk, hogy az európai gazdaság adatai általában inkább romló tendenciát mutatnak. Ezt alátámasztják a pesszimista gazdaságbizalmi indexek is. A V4-ek között a legnagyobb indexérték-csökkenés Csehországban és Szlovákiában tapasztalható. A magyar érték – bár 100 alatt van – de a legmagasabb (99,8).