Beruházzunk, ne ruházzunk?
Magyarország 2022 első felében – az elemzők nagy meglepetésére – olyan gazdasági növekedést produkált, amely jelentős mértékben tudta ellensúlyozni a háború, az energiaválság és az infláció hatásait. Ugyanez az időszak azonban számos nyugati gazdaságnak, például a Magyarország kiemelt gazdasági partnerének számító Németországnak sem tett jót, mivel nagymértékű csökkent a GDP-jük. Abból kiindulva, hogy a magyar gazdaság szervesen beépült az európai és egyéb gazdaságokkal kialakított együttműködési rendszerbe, várható, hogy az ott végbemenő folyamatok – egy olyan nyitott gazdaságban, mint a hazai – késleltetve ugyan, de megjelennek nálunk is.
Csökken a növekedés
A gazdaság lassulásának mérséklése, a recesszió elkerülése kulcskérdésnek tekinthető a magyar gazdaság szempontjából. Itt három, főként a vállalatok számára érdekes tényező merülhet fel, amelyekre érdemes kifejezett fókuszt helyezni: a beruházások, az export és az energiafogyasztás.
A beruházások tekintetében csökkenő ütemű növekedés várható, hiszen többen a kivárás, a halasztás mellett döntöttek. A beruházások ösztönzését a megfelelő időben szükséges újraindítani, hogy a jövőbeni a GDP fellendülésének motorja lehessenek. Nem könnyű azonban az időzítést eltalálni, hiszen figyelembe kell venni a célpiacok növekedési helyzetét is. Az átmeneti időszakban érdemes az energetikai megújulást és az innovációra irányuló ágazati beruházásokat ösztönözni.
Ha az infláció összetevőit vizsgáljuk, leginkább külső tényezőre vezethetjük vissza az okokat: például a Covid–19 utáni kereslet globális felpattanására, a háborús helyzet kialakulására, az időjárásból fakadó aszálykárra és az energiaárak növekedésére.
Az inflációval kapcsolatos hazai várakozásokat éppen ezért a világpiaci áralakulások mozgatják a leginkább.
A fejlett gazdaságokban tapasztalható átmeneti recesszió következtében például fennállhat az az eshetőség, hogy beszűkülnek az exportpiacaink; ugyanakkor a fent említett inflációs hatások miatt a termelési költségek is lényegesen magasabbak lehetnek a korábbiaknál. Ez szintén átmeneti jelleggel ugyan, de jelentős hatást gyakorolhat a magyar vállalatok fizetőképességére is – ennek hatékony menedzselése a bankok és az ügyfelek közös érdekének tekinthető.
A harmadik, a magyar gazdaság visszaesésének elkerülése szempontjából rendkívül fontos elem az energiafogyasztás, amely mindenkit érint. A hazai energiafogyasztás struktúrájának és mértékének hatékonyabbá tétele kulcskérdésnek tekinthető a lakosság és a vállalatok jövőbeni gazdálkodása tekintetében. Ennek támogatására minden hazai banknak és egyéb pénzügyi szolgáltatónak fel kell készülnie, továbbá a hitelintézeteknek az ilyen célból esetlegesen induló kormányzati programokkal is meg kell találniuk az együttműködési lehetőségeket. A fogyasztás racionalizálása is megfontolandó, mivel ennek eredményeképpen növelhető a megtakarítások mértéke: ez egy olyan fontos tényező, amelynek köszönhetően később, a megfelelő időszakban szintén megugorhat a hazai beruházások száma.
Egyre csak várni a megfelelő pillanatot
A lakossági hitelezés ugyan lassuló, de növekvő tendenciát mutatott az elmúlt időszakban. Itt ugyanis még a korábban elindított programok, például a Zöld Otthon Program hatásai érződtek; a hitelkeresletben azonban már látni lehet a megtorpanás első jeleit. A lakossági megtakarításokat azért is kell ösztönözni, mert ha a pénzpiacok képesek a likviditás fenntartására, akkor jelentős momentummal fognak rendelkezni a beruházások ösztönzésére abban a pillanatban, amikor újra csökkenő inflációs környezetbe kerülünk. Vagyis ez egy olyan hozamkörnyezet kialakulásához is vezethet 2023-ban, amely még inkább meghozza a kedvet a beruházásokhoz.
A vállalatok hitelezésében határozottabb növekedés látható, és itt is a már elindított, beruházást ösztönző programok átnyúló hatása tapasztalható.
A jelenlegi kamatkörnyezetben azonban szintén várható, hogy ők is elhalasztják a beruházásokat. Természetesen ez is egyfajta alkalmazkodási stratégia a vállalatok részéről, amely a szükséges tartalékok felhalmozásához vezethet. Egy felfelé ívelő gazdasági ciklus kezdetén azok a vállalatok kerülnek kedvező pozícióba, amelyek megfelelő tartalékokkal rendelkeznek ahhoz, hogy új beruházásokba tudjanak kezdeni. Ehhez a hazai bankok is asszisztálhatnak azzal, hogy mind megtakarítási, mind beruházási oldalról a megfelelő konstrukciók megtalálásával segítik ügyfeleiket az optimális pénzügyi és gazdálkodási alkalmazkodásban.
Jól érzékelhetővé vált tehát, hogy a kivárás időszakát éljük, amely a beruházások visszaszorulásával és a megtakarítások növekedésével jár. Az előre látható gazdasági lassulás ellenére mégis van okunk az optimizmusra, hiszen a szakértők az év végére jelzik előre a világpiaci infláció tetőzését. Ha jó az időzítés, a beruházásösztönző kormányzati intézkedések és a vállalati beruházások révén a magyar gazdaság és cégek a következő fellendülési időszak nyertesei lehetnek. Nem csoda hát, hogy már most mindenki epekedve várja az „új tavaszt”.
