Ma Magyarországon két fő gazdaságpolitikai, közgazdasági téma foglalkoztatja leginkább a lakosságot. Az egyik az a másik pedig a forint-euró árfolyamának alakulása. Az (éves) infláció 5 százalékos mértékről 20 százalékosra emelkedett, míg az euróárfolyam 365 forintról 414 forintra gyengült.
A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy miképpen alakultak a lakosság megtakarításai, miképpen reagáltak az évtizedek óta nem látott magas, döntően geopolitikai okokra, az energiaárak elszabadulására, illetve a szankciókra és az aszályra visszavezethető inflációs környezetre.
Az inflációs környezet megváltozása és – vélhetően nem tartósan velünk maradó – mértéke a lakosság megtakarításainak elértéktelenedéséhez vezethet. Ám a lakosság hozhat olyan döntéseket, amelyekkel tompíthatja ezt a nem kívánatos hatást. A zéróközeli kamatkörnyezethez hozzászokott lakosság dönthet az új helyzetben úgy, hogy nem készpénzben vagy látra szóló betétben tartja – az előbbi esetben nulla százalékos, míg az utóbbinál az ennél magasabb banki betéti kamatok mellett – a megtakarításainak jelentős részét. Ez manapság Magyarországon 21 ezermilliárd forintot tesz ki (amelyből 6858 milliárd forint készpénze van a lakosságnak), azaz hozzávetőlegesen lakosonként átlagosan 2,1 millió forint van likvid eszközökben.
Két megközelítést érdemes ezzel összefüggésben megvizsgálni. Az egyik a pénzügyi tudatossági aspektus, azaz hogy a lakosság miért nem mobilizálja megtakarításainak egy jelentős részét (az összes eszközének mintegy 25 százalékát), és tart nagyobb kamatozású és magasabb hozamot biztosító megoldást. A legkézenfekvőbb a pénzromlás és a megtakarítások elértéktelenedésének elkerülése érdekében az lenne, ha állampapírokat venne. Ennek hozama ugyanis kockázatmentes. Ennél magasabb kockázatúak az egyes kereskedelmi bankokban tartott betétek. A kockázat-hozam megközelítés alapján a banki kamatoknak magasabbaknak kellene lenniük az állampapírok hozamainál. Magyarországon azonban a banki betétekhez képest az állampapírok hozama magasabb.
A magas likvid eszközökben tartott állomány indoka így az is lehet, hogy a lakosság a likviditási szempontokat előnyben részesíti a hozam szempontjaihoz képest, amelyet esetleg magasabb kockázat mellett realizálhatna.
Ugyanakkor nem elhanyagolandó az a lakossági megtakarítási trend, amely szerint nő a részvények, befektetési jegyek súlya a lakossági megtakarításokon belül. Azaz a lakosság, érzékelve a magasabb inflációs környezetet, közel 10 százalékkal, 500 milliárd forinttal növelte a befektetési jegyeinek állományát 2022 harmadik negyedévében a második negyedévhez viszonyítva. Továbbá elmondható, hogy az emelkedő állampapírpiaci hozamok jelentős eltolódást mutatnak, egyrészt a lakossági állampapapír-állományok csökkenése irányába (mínusz 400 milliárd forint), másrészt pedig a hosszabb lejáratú állampapírok helyett (mínusz 600 milliárd forint) a lakosság inkább diszkontkincstárjegyeket (DKJ) vásárolt (plusz 200 milliárd forint).
Teljesen megfelel a pénzügyi tudatosságnak az, hogy a lakosság inkább rövidítette az állampapír-állományának hátralévő átlagos futamidejét (duration) emelkedő kamat- és hozamkörnyezetet érzékelve.
Az árfolyamgyengülést elemezve két fontos megállapítást kell tenni; az egyik, hogy a jóval gyengébb árfolyam is döntően az energiaárak emelkedésének és az így megnövekvő, devizában felmerülő költségeknek köszönhető. Az importárak emelkedése egy sor vállalat számára (a nettó importőröknek) okozt többletkiadást. Továbbá a gyengébb forint-euró árfolyam is magasabb hazai inflációt eredményez.
A lakosságnál csak a devizában jövedelmet szerzőknél van devizahitel. Ebből az következik, hogy a lakosságnál pénzügyi stabilitási szempontból nincs rendszerkockázat, illetve az is megállapítható, hogy csak a külföldi nyaraláskor szembesül ténylegesen a gyengébb forint-euró árfolyammal. Ugyanakkor a lakosság az árupiacon a gyengébb árfolyam miatt nagyobb inflációt érzékel.
