A 2021-es ellenőrző bizottsági menetrendekről
A járvány, az éleződő társadalmi feszültségek, az országok bezárkózása, a geopolitikai kockázatok, a digitalizáció, a diszrupció és mindezekkel párhuzamban a kiberbiztonsági kérdések merőben új helyzet elé állították a vállalatokat 2020-ban. A gyors reagálás, az ellátási láncok és az ügyfélkapcsolatok átszervezése számos szervezetet óvott meg az összeomlástól, egyben olyan új helyzetet teremtett, amelyre az auditbizottságoknak is reagálniuk kell.
A bizottságok munkája ilyen körülmények között könnyen szétcsúszhat, ezért a felkészülést a napirendek és az ellenőrző munka menetrendjének helyes összeállításával érdemes kezdeni. Számos auditbizottsági taggal konzultálva azt látjuk, hogy ebben a helyzetben újra kell értékelniük a hatásköröket és a kockázatfelügyeleti szerepeket. Ennek oka, hogy a pénzügyi beszámoló ellenőrzésén túl számos más területen is növekedett a felügyeleti felelősség, és új típusú felelősségek is keletkeztek. Ilyen terület lehet a likviditási kockázat, az adatvédelem, a jogi és szabályozói megfelelőség, harmadik felekkel kapcsolatos kockázatok, az ESG- (Environmental, Social and Governance) jelentések, a munkavállalók egészségének megóvása, a beszállítói lánc vagy más, például a Covid okozta kockázatok.
Nagy figyelemmel kell az auditbizottságok napirendjét kialakítani. Az auditbizottságok általában nem szeretnek egy-egy területre fókuszáló albizottságokat létrehozni, most azonban érdemes megfontolniuk ezt a lehetőséget,
mert olyan területek kerülnek fel a napirendekre, amelyek alkalmasint más szemléletet igényelnek. Tipikusan ilyen terület lehet a kiberbiztonság, erre a távmunka és az egyéb online kapcsolódási pontok miatt most kiemelt figyelmet kell fordítani.
Ami a pénzügyi beszámolókat illeti, azoknál a prognózisok különös figyelmet érdemelnek. Az auditbizottságok fontos feladata, hogy a befektetők a menedzsment szemével vizsgálhassák meg a cég beszámolóit, és értsék, hogy a számtalan új kihívásnak milyen hatása lesz a cég életére és teljesítményére.
A pénzügyi beszámolóknál maradva, szintén fajsúlyos az állami támogatások elszámolása, hiszen a legtöbb cég életében ilyenre korábban nem volt példa.
A bizottságok kiemelt feladata a külső auditorokkal való kapcsolattartás. Ők is változtatni fognak a módszertanukon, és új kérdésekre is keresik majd a válaszokat.
Ezek kapcsolódhatnak az üzemfolytonosság biztosításához, az adatbiztonsághoz és a kibervédelemhez, az eszközök és az üzleti hírnév értékvesztéséhez, esetleg a beszámolókészítés folyamatában vagy belső kontrolljaiban történt változásokhoz. De felvetődhetnek új kérdések a valósérték-becslésekkel, a csalási kockázatok Covid miatti növekedésével vagy az ágazatspecifikus változásokkal kapcsolatban is. Az auditbizottságoknak mindent el kell követniük, hogy a külső auditorok ezekre a kérdésekre megfelelő válaszokat kapjanak.
Az auditbizottságnak tekintettel kell lennie a befektetők új, mindent elsöprő ESG-igényeire is. A környezeti, társadalmi és vezetési kérdésekkel kapcsolatos információátadás megkerülhetetlen, ezért a beszámolóknak a létező legtöbb információt kell tartalmazniuk a cég tevékenységének (és beszállítóinak) környezeti hatásairól, a társadalmi problémák – egyenlőség, diverzitás stb. – kezeléséről és a vállalatvezetési gyakorlatokról. A társadalmi témákon belül a cég megítélése szempontjából különösen fontos, hogy a munkatársak egészsége védelmében milyen intézkedéseket hoztak, hogyan reagálnak, ha a kollégák esetleg megbetegednek. Arra is törekedni kell, hogy ezek az adatok úgy jelenjenek meg a beszámolókban, hogy a lehető legkönnyebben beilleszthetők legyenek az ESG-értékelők modelljeibe, ami már külön tudomány.
A könyvek ellenőrzésekor szem előtt kell tartani az automatizációs lehetőségeket is. A digitalizáció költséges, és a befektetőknek meg kell érteniük, hogy ezek a lépések hogyan hatnak a vállalat működésére, hogyan teszik azt hatékonyabbá.
A mesterséges intelligencián alapuló előrejelzések olyan új eredményeket adhatnak a vállalatvezetés kezébe, amelyek a befektetők számára is érthetőbbé teszik a vállalat működését és kilátásait, ezért kombinálni kell az erős analitikai és stratégiai képességeket a hagyományos pénzügyi és auditációs szkillekkel.
Az auditbizottságoknak látniuk kell azt is, hogy az etikai vagy megfelelőségi (complience) hibák okozta reputációs költségek magasabbak, mint valaha. Ráadásul a járványhelyzet és a távmunka növeli az ezen a téren elkövetett hibák valószínűségét. Ebbe az irányba hat a változó ellenőrző környezet és a menedzsmentre nehezedő nyomás, de az is, hogy a kollégák feletti kontroll a távmunkában enyhült, nehézségeik viszont gyarapodtak, így összességében nagyobb a késztetés a vállalaton belüli csalások elkövetésére. Ez felértékeli azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a munkatársak jelzéseket küldhetnek a vezetésnek az általuk tapasztalt jelenségekről. Egyúttal felértékelődik a felső vezetés ezzel kapcsolatos rendszeres és őszinte kommunikációja, példamutató magatartása, mivel a külvilág és a munkatársak ezeken keresztül érzékelhetik leginkább a vállalati értékeket.
