Örülhetnek az idei nyugdíjigénylők
Hatályba lépett az idei valorizációs szorzókról szóló kormányrendelet, ami nagy megkönnyebbülést hozott mindazoknak, akik a nyugdíjukat 2021. január 1. és december 31. közé eső kezdőnappal kérik megállapítani. Az idei szorzószámok ugyanis 9,7 százalékkal magasabbak, mint a tavaly alkalmazott szorzók voltak, így
2021-ben minden idők eddigi legnagyobb szorzóival lehet az új nyugdíjakat kiszámítani.
A valorizáció lényege, hogy a nyugdíját igényelni kívánó személy dolgozói életpályája során az 1988 és a nyugdíj-megállapítás éve előtti év közötti években – idén az 1988. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakban – szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell a nyugdíjba vonulás évét megelőző év – vagyis idén a 2020-as év – nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez igazítani. A szorzók alkalmazásával az értékkövetést minden évre külön-külön végre kell hajtani, majd az éves nettósított és valorizált kereseteket összegezni kell, az eredményhez hozzá kell adni a 2020. évi, továbbá a 2021. január elsejétől a nyugdíjmegállapítás kért kezdőnapjáig elért, nettósított kereseteket (ezeket már nem kell valorizálni), s az így kapott összegből egy sor további lépés és komplikált részletszabályok alkalmazásával meg kell határozni a nettó életpálya-átlagkereset összegét. Ennek az összegnek a szolgálati idő teljes években mért hosszától függő százaléka lesz a nyugdíj összege.
Több tízezer idei nyugdíjigénylőt érint kedvezően a valorizációs szorzók növekedése.
Idén kérhetik a nyugdíjukat egyrészt a 64 év 183 napos korhatárt 2021 első felében betöltő, 1956 második fél évében született, még nem nyugdíjas személyek, másrészt azok a nők, akik idén teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, harmadrészt a 2020-ban vagy korábban a korhatárukat már betöltő vagy a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit már teljesítő, de a nyugdíjigénylést idénre halasztó személyek.
A nyugdíjtörvény szerint nemcsak a nyugdíj számítása, hanem a nyugdíjmegállapítás határideje miatt is fontos a valorizációs szorzók közzététele, ugyanis a nyugdíj-megállapításra nyitva álló ügyintézési határidő csak idén április 15-én jár le, ha a nyugdíjigényt az idei valorizációs szorzószámok március 27-i hatálybalépése előtt nyújtották be, és az általános ügyintézési határidő április 15-ét megelőzően letelt. Ugyanez a szabály érvényes a hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás) megállapítására is, ha az elhunyt még nem volt nyugdíjas. Így ha valaki idén januárban vagy februárban adta be a nyugdíjigénylését, annak a végleges nyugdíját csak április 15. után állapítják majd meg, addig nyugdíjelőleget folyósíthatnak a számára.
A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik, ezért 2015 óta folyamatosan nőttek, hiszen a nettó átlagbér gyors tempóban (évi 10 százalék körüli mértékben) emelkedett.
Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, az utóbbi fél évtizedben fölerősödött az a jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.
Ez nemcsak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a nyugdíjkorhatár betöltésével kért öregségi nyugdíj összegét.
Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is jelentős mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően.
Ez a nyugdíj-megállapítási méltánytalanság fennáll 2021-ben is – az idei nyugdíjigénylők javára, de a korábbi évek nyugdíjigénylőinek hátrányára.
A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Az nem szerepel a törvényben, hogy a nyugdíj összege nagymértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját, pedig a tényleges helyzet az, hogy minél későbbi évben állapítják meg valakinek a nyugdíjat, annál nagyobb lehet az összege kizárólag amiatt, hogy az adott évben jelentősen nőttek a valorizációs szorzók. Akár 50-60 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után öt-hat évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában kéri a nyugdíját.
Ezt a korábbi nyugdíjigénylőkkel szemben igazságtalan bánásmódot kétféle módon lehetne orvosolni.
A nyugdíjat idén igénylőket viszont nyilván nem aggasztja ez a nyugdíj-megállapítási méltánytalanság, hiszen ők a valorizáció eddigi legnagyobb nyertesei lesznek. A következő években kiderül, hogy a nyertesekből nem válnak-e ők is vesztesekké.
