Legkésőbb őszre lépéskényszerbe kerülhet az EKB

Az eurót használó 19 ország átlagos éves inflációs rátája 1,9 százalékra csökkent júniusban, a májusi 2 százalékról, összhangban a piaci várakozásokkal, ezzel pedig megfelel az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalék közeli, de azt meg nem haladó inflációs céljának – derült ki az Eurostat legfrissebb kimutatásából. A fogyasztói árak növekedése felgyorsult az év folyamán, azonban az elemzők szerint ez nagyrészt egyszeri tényezők, például az emelkedő olajárak, a német adóemelések, valamint a járvány hatására kialakult gazdasági visszaesés bázishatásának tudható be. Ezek a tényezők továbbra is fokozzák majd a fogyasztói árak növekedését, ezért az EKB arra számít, hogy az infláció az év vége felé meghaladja a 2,5 százalékot – derül ki az EKB előrejelzéséből. Ez az érték csupán a fele az Egyesült Államokban májusban tapasztalt 5 százalékos éves inflációnak.

Európa legnagyobb gazdaságában a piaci várakozásoknak megfelelően 2,1 százalékkal emelkedtek a harmonizált fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest, amely némi lassulást jelent a májusi 2,4 százalékos, 13 éves rekordot követően. Franciaországban az éves árváltozás 1,9 százalékos volt júniusban a májusi 1,8 százalék után, míg Olaszországban 1,3 százalék szerepel az előzetes adatokban, 0,1 százalékponttal több a májusban mértnél.

Az utolsó negyedévben az árak célérték feletti növekedése minden bizonnyal kommunikációs kihívást jelent majd az EKB számára, amely az utóbbi évtizedben nem szembesült gyors árnövekedéssel. 

A központi bank azonban már többször egyértelművé tette, hogy ez nem az a fajta infláció, amely monetáris politikai beavatkozást igényel, ezért egyelőre nem tervez szigorítást, és a célja továbbra is az, hogy a hitelfelvételi költségeket az elkövetkező években rendkívül alacsony szinten tartsa, ezzel is segítve a gazdasági kilábalást. 

A döntéshozók azzal érvelnek, hogy a magasabb nyersanyagárak elfedik, hogy számos területen, például a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek esetében továbbra is alacsony az infláció. Ezt támasztja alá, hogy az ingadozóbb élelmiszer- és energiaköltségek nélküli számolt maginfláció júniusban a várakozásoknak megfelelően stabilan, 0,9 százalékon maradt, míg az alkohol- és a dohányáruk nélkül számolt még szűkebb kosár árai 1 százalékról 0,9 százalékra csökkentek. Fontos kiemelni, hogy a bérnövekedés, amely a tartós infláció kulcsfontosságú feltétele, továbbra is vérszegény, ráadásul az EKB monetáris politikai eszközei többnyire hatástalanok az átmeneti ármozgásokkal szemben, ami újabb okot szolgáltat arra, hogy a bank tolerálja az idei hullámzásokat. A központi bank úgy látja, hogy az infláció jóval a kitűzött cél alatt marad mind a következő évben, mind 2023-ban, és egyelőre egyetlen politikai döntéshozó sem állítja, hogy a jelenlegi viszonylag magas inflációs időszak olyan tartós árnyomást eredményezhet, amely az átmeneti csúcsot követően is a célérték feletti inflációval fenyegetne. 

Európa legnagyobb gazdaságában a piaci várakozásoknak megfelelően 2,1 százalékkal emelkedtek a harmonizált fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest, amely némi lassulást jelent a májusi 2,4 százalékos, 13 éves rekordot követően. Franciaországban az éves árváltozás 1,9 százalékos volt júniusban a májusi 1,8 százalék után, míg Olaszországban 1,3 százalék szerepel az előzetes adatokban, 0,1 százalékponttal több a májusban mértnél.