BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

a rejtett megszorítás éve

Az idei év magas inflációja erőteljesen mérsékelte a reálkeresetek növekedési ütemét. Ez kisebb megszorítást és jövedelemátcsoportosítást jelentett, melynek vesztese a lakosság, nyertese a költségvetés és a vállalati szféra. A reálkeresetek alacsony dinamikája ugyanakkor kedvezően érintette az egyensúlyt és a növekedési potenciált.

A tervezettnél magasabb infláció egyik legjelentősebb hatása, hogy 2000-ben a korábbi két évet alulmúló reálkereset-növekedés figyelhető meg a gazdaságban. Az első nyolc hónapban a keresetek reálértéken mindössze 1,6 százalékkal haladták meg a tavalyit.



A mostani helyzet kísértetiesen hasonlít az 1995-ös stabilizációra, amikor szintén az árszínvonal-emelkedés volt a jövedelemátcsoportosítás legfőbb eszköze. Igaz, akkor a kormányzat teljesen tudatosan pörgette fel az inflációt, most pedig a szándékos alulbecslés és a külső sokk együttesen okoz hasonló hatást. A kutatók a 2000-es évet mégis a rejtett megszorítás, illetve átcsoportosítás évének tekintik. Mértéke nyilván messze elmarad a Bokros-csomag bérinfláló politikájától. Így 2000-ben a lakosságnak nem kellett életszínvonal-csökkenést elszenvednie, csupán az év elején várhatónál kisebb mértékben javult helyzete.



Az 1995-ös tapasztalatok alapján is állítható, hogy az életszínvonalat komolyan befolyásoló keresetek alacsony növekedési üteme jót tesz a gazdaság makromutatóinak. A reálbérek -- GDP-növekedést messze alulmúló -- dinamikája általában a beruházások bővülését, magasabb gazdasági növekedést ígérnek, sőt az egyensúlyi mutatókat is javíthatják.



A reálkeresetek ez évi alakulása a belső kereslet lanyhulásához vezetett. Ez a növekedés komponenseinek arányváltozásában is tetten érhető. Míg a tavalyi GDP-adatokban már a belső fogyasztás is a növekedés tényezői között szerepelt, az idei első fél évben a húzóerő szinte kizárólag az export volt.



Ugyanakkor a fogyasztás dinamikája még mindig magasabb, mint a keresetek növekedési üteme. Ha ugyanis a gazdaság szereplői nem pesszimisták jövőbeli jövedelmeikkel kapcsolatban, fogyasztásukat akár megtakarításaik rovására is növelhetik. A hazai adatok ismeretében Magyarországon is ez a helyzet. A folyó jövedelmek növekvő arányú fogyasztásán kívül a lakossági hitelállomány megugrása is rontja a nettó megtakarítói pozíciót.



A megtakarítások alacsony szintje a növekedés forrásainak elapadását jelentheti. Az idén ez még nem jelent gondot, már csak azért sem, mert a beruházások a magas növekedési ütemhez képest szokatlanul alacsony szinten maradtak. A jövedelemátcsoportosítás előnyei tehát vállalati oldalon a jó eredménymutatókban jelentkeznek. Erre utalhat a profitrepatriálás magas szintje is.



A jövedelemátrendeződés másik nyertese az államháztartás, amely növelheti kiadásait, vagy a meglévő hiányt finanszírozhatja a "nem várt" bevételekből. A jelenleg ismert költségvetési adatok alapján úgy tűnik, hogy a bevételek jelentős részét elköltik. A Magyar Fejlesztési Bank alaptőkéjét például majdnem 100 milliárd forinttal emelte az ÁPV Rt.



A reálkeresetek mérsékelt növekedése kedvező hatással lehet a külső egyensúlyra is. A fogyasztás bővülésének ugyanis jelentős importvonzata van -- mondja Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő munkatársa. A jelenlegi reálkereset- és fizetésimérleg-adatokból arra lehet következtetni, hogy az idén a kedvező külső egyensúly egyik oka éppen a belső kereslet lassú növekedése lehetett.



A külső egyensúlyra gyakorolt pozitív hatással kapcsolatban figyelembe kell venni a fogyasztás szerkezetében bekövetkezett változásokat. Úgy tűnik, hogy a lakosság tartós fogyasztási cikkek iránt tanúsított idei érdeklődése valamelyest tompítja kereskedelmi mérlegre gyakorolt kedvező hatást -- mondja Kovács György, a DG-Bank makroelemzője.



Számolni kell azonban azzal, hogy a reálkereset-statisztika -- azáltal, hogy nem veszi figyelembe az adókedvezmény-változásokat -- lefelé torzít. Ennek mértéke 2000-ben még nem ismert, de tavaly körülbelül 1,5 százalékos volt a tévedés -- figyelmeztet Forián.



Az infláció nem csak a munkajövedelmeket adóztatja meg. Amennyiben a bankok a kedvezőtlen inflációs adatok ismeretében sem emelik kamatlábaikat, a kamatjövedelmek is csökkenhetnek, ami szintén a megtakarítások mérséklődéséhez vezethet.



A gazdaságban egyébként nincs egységesen elfogadott aranyszabály azzal kapcsolatban, hogy mekkora az optimális reálkereset-növekedés. A piacon az aktuális erőviszonyoknak megfelelő megállapodások köttetnek arról, hogy a megtermelt jövedelemből milyen arányban részesedjenek az egyes gazdasági csoportok. Mivel a szerződések meghatározott időszakra szólnak, az időközben bekövetkezett változásokat jövedelem-újraelosztó hatását többnyire nem korrigálják. Ez egy magas, kiszámíthatatlan inflációjú gazdaságban jelentős módosulásokat okozhat. Általában az mondható, hogy a reálbérek emelkedési üteme a hosszú távú gazdasági bővülés feltételeit figyelembe véve túl sokáig nem haladhatja meg a GDP-növekedést. A gazdaság állapotától függően a bruttó hazai jövedelem bővülésének 30-70 százaléka közötti sávot szokták reálbér-növekedésként javasolni a közgazdászok.



Az év közepén a legtöbb elemző még úgy gondolta, hogy jövőre nagyobb bérkiáramlás és a kormányzati előrejelzésekhez közelebb álló infláció lesz, és így nem jelentkezik az ideihez hasonló intenzitással az infláció jövedelem-újraelosztó hatása. Az utóbbi hónapok adatai alapján azonban már az sem elképzelhetetlen, hogy a 2001-es év sok szempontból hasonlítani fog az ideihez. A kormányzat 6-7 százalékos prognózisa és a piacon kialakni látszó 8,5-9,5 százalékos várakozás között ugyanis már meglehetősen nagy a különbség.



Mindez nem jelenti azt, hogy a jövő év teljesen hasonlóan alakul, mint az idei. A piaci várakozások ugyanis most sokkal pesszimistábbak, mint az év elején voltak -- mondja Varga Csaba, a Citibank elemzője. A piaci szektor magasabb árdinamikához igazított bérpolitikája, a kormányzat nyugdíjemelése és minimálbérrel kapcsolatos intézkedése nagyobb nominális keresetnövekedést valószínűsít.


A visszafogott keresetnövekedés jót tesz a makrogazdasági mutatóknak Az idei év magas inflációja erőteljesen mérsékelte a reálkeresetek növekedési ütemét. Ez kisebb megszorítást és jövedelemátcsoportosítást jelentett, melynek vesztese a lakosság, nyertese a költségvetés és a vállalati szféra. A reálkeresetek alacsony dinamikája ugyanakkor kedvezően érintette az egyensúlyt és a növekedési potenciált. Madár István-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.