Aggódva várt piacbarátok

Litvániában október 8-án tartanak egyfordulós választást, amelyben az egyes körzetekből a legtöbb szavazatot nyerő jelöltek jutnak a parlamentbe. Az ottani képviselőház, a seimas ennek következtében jelentős számarányban láthat majd soraiban liberális, centrista és piacbarát politikai csoportokat. Ezeknek a reformok iránti elkötelezettségét általában nem vonják kétségbe, kommentátorok azonban kérdésesnek tartják, hogy képesek lesznek-e az igazgatási apparátus hatékony működtetésére. Egyes jelentések fontos kormányposztok körüli alkudozásokat, sőt valamiféle politikai kupeckedést jósolnak, ami nyilvánvalóan gyengítheti az amúgy is meglehetősen vérszegény fellendülést.

A GDP tavaly 4,1 százalékkal zsugorodott, az idén előrejelzések szerint 2,1-2,3 százalékos növekedésre lenne esély. Ezt azonban kétessé teszi az, hogy az ország valutája a dollárhoz van kötve, a felértékelődése pedig rontja az exportőrök nyereségkilátásait. A kivitel ennek ellenére élénkül, és az idén várhatóan 18 százalékkal haladja meg a tavalyi szintet. Ezt elemzők nem annyira a vállalati kör sikeres alkalmazkodásával, hanem a veszteségek árán is véghezvitt piacszerzéssel magyarázzák. A litván gazdaság Achilles-sarkának a súlyos fizetési mérleghiányt tartják, ami a két évvel ezelőtti, GDP-hez viszonyított 12,1 és a tavalyi 11,2 százalékról legjobb esetben is csak a még mindig ijesztően nagy 7,5 százalékos szintre mérséklődik.

Tetézte mindezt a súlyos költségvetési hiány, ami a Nemzetközi Valutaalap rosszallását is kiváltotta. Emiatt az IMF egy készenléti hitelmegállapodás fejében kikötötte, hogy a kormány szorítsa a GDP-hez viszonyított 2,8 százalék alá a költségvetési deficitet. Utóbb ezt a követelményt -- mint teljesíthetetlent -- valamelyest enyhítették. A korrekció kapcsán az IMF méltányolta az export dinamikus növekedését, elismerte ugyanakkor, hogy a nyomott belföldi kereslet miatt a kormánynak nagyobb mozgástérre van szüksége.