Emelkednek a BKV-tarifák
Két változatban dolgozta ki a Budapesti Tömegközlekedési Részvénytársaság (BKV) a 2001. évi tarifákra vonatkozó javaslatát. A 9,3 százalékos változat reáltarifa-emelést nem jelent. Az idei viteldíjak megállapításakor a Pénzügyminisztérium (PM) -- az akkori inflációs előrejelzésekre hivatkozva -- csak 6 százalékos emeléshez járult hozzá. Az áprilisi prognózisok alapján kedvezményezett 5,4 százalékos évközi tarifaemelést elutasította, a jelenlegi prognózisok viszont már legalább 9 százalékos inflációval számolnak. A gázolaj ára ezt jóval meghaladóan, 33 százalékkal nőtt. Ha a PM csak a 9,3 százalékos emeléshez járul hozzá, a BKV-nak a jövő év végére várhatóan 14,3 milliárd forintos hiánya lesz.
Ennek a változatnak az elfogadása esetén egy jegy a jelenlegi 95 helyett 105 forintba kerülne. A teljes árú bérletekért havi 3600 helyett 3900 forintot, a tanuló- és nyugdíjasbérletekért 1165 helyett 1265 forintot kellene fizetni.
A 12 százalékos variáció 3 százalékos reáltarifa-emelést jelentene. A minimálisan szükséges 5 százalékos reáltarifa-növelést azért nem tartalmazza egyik változat sem, mert ennek jóváhagyásától a kormányzat eddig is elzárkózott, s most is erre számíthatna a főváros. A 12 százalékos drágulás esetén a cég hiánya 12,5 milliárd forint lenne, a jegyekért 110, a havi bérletekért 4000, a tanuló- és nyugdíjasbérletekért 1300 forintot kellene fizetni.
A BKV hiányának elsődleges oka a főváros szerint az állami támogatások évek óta tartó hiánya. A helyi tömegközlekedési szolgáltatás fenntartásához az önkormányzat szükségesnek tartja a normatív állami támogatás biztosítását, illetve a helyi tömegközlekedést sújtó diszkriminatív szabályozások megszüntetését. A főváros kidolgozott egy javaslatcsomagot az állami támogatás biztosításának különböző lehetőségeiről, amelyet rövidesen eljuttat a pénzügyminiszternek, egyeztetést kezdeményező javaslatával együtt.
