Kártérítés hírnévcsorbulás nélkül

Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló törvény segítségével -- amelyről novemberben szavaz a parlament -- per nélkül, gyorsan megegyezhetnek az orvosi műhibákkal kapcsolatos vitákban az érintett betegek és a kórházak. A törvény életbelépése után a felek önként választhatják az ügyben semleges közvetítői tanács közreműködését, amely a konfliktust nem dönti el, és nem ad jogi tanácsot. A javaslat szerint a közvetítői tanácsok a területi igazságügyi kamarák mellett működnek.



A tanácsnak a jogot kell képviselnie, de nem hatalmi úton -- mondta a Világgazdaságnak Kereszty Éva, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője. A jogászból és két más végzettségű (szociológus, pszichológus, orvos) tagból álló tanács feladata, hogy a bizalmon alapuló és titoktartást követelő procedúrában a feleket a kölcsönösen kielégítő megoldáshoz vezesse. Ez közös érdek, hiszen a betegséggel kapcsolatos intim ügyek kiteregetése sem a kórháznak, sem a betegnek nem jó.



A pereskedés rontja az intézmény hírnevét, a beteg számára pedig tetemes költséget igényel az ügyvédi és bírósági eljárás. Ha nyertesként kerül is ki az ügyből a beteg, a perköltségeket meg kell előlegezni.



Simon Tamás ügyvéd szerint -- aki gyakran látja el a betegek jogi képviseletét -- elkésett és fölösleges a közvetítői tevékenység bevezetése. Egyértelmű ügyekben ugyanis mindig sikerül bíróság nélkül, egyezséggel rendezni a vitákat. Úgy véli, ha nem lesz kötelező a közvetítői tanács igénybevétele, az érintettek aligha fordulnak majd a fórumhoz. Tény viszont, hogy sokan nem tudják az ügyvédeket megfizetni.



A közvetítői tanács "békéltetése" nem tarthat fél évnél tovább, s ha sikertelen lenne, a vitázók már "előkészített üggyel" fordulhatnak a bírósághoz, s ez meggyorsíthatja a per lezárását is. A tanácsok ugyanis szakértőket kérhetnek fel az egyeztetéshez, akiknek harminc napon belül kell véleményt mondani az ügyben. A határidő betartását segítheti, hogy a munkájukért viszonylag tisztességes díjat kapnak majd. A tanács tagjainak viszont a kirendelt ügyvédek díjazásához igazított órabér járna. Ez utóbbiakat és a tételes összegeket kormányrendelet írja majd elő, a törvény ugyanis csak az általános szabályokról rendelkezik. Az igazságügyi tárca arra törekszik, hogy a közvetítői tanácsok igénybevétele a pereskedésnél jóval kisebb kiadással járjon -- mondta Tamáné Nagy Erzsébet főosztályvezető-helyettes.



Nincs pontos adat a kórházak ellen indított perekről. Ennek oka, hogy akár kártérítési, akár büntetőeljárást indítanak ellenük, azokat a többi ügy között tartják számon. A Fővárosi Bíróságon kapott információnk szerint -- itt a 10 millió forintnál nagyobb kárigényeket bírálják el -- évente mintegy húsz új ügyet tárgyalnak. A bizonyítás szempontjából nehéz és hosszadalmas műhibaperekben egyébként általában közbenső ítélettel állapítják meg az igény jogosságát, ezt követően folytatódik a vita a kártérítés mértékéről. A bíró dolga a nem vagyoni kár megállapításában különösen nehéz. Míg a kilencvenes évek elején egymillió forint volt a legmagasabb megítélt kárösszeg, ezt követően évekig egy 4 milliós jóvátétel volt az irányadó. Ma nem ritka az 5-7 millió forintos elmarasztalás sem, ami azonban rendszerint nem nyújt teljes kárpótlást a betegnek vagy hozzátartozójának. Bírósági tapasztalat: azokban az esetekben, amelyekben nyilvánvaló, hogy hiányzott az egészségügyi szolgáltató elvárható gondossága, a biztosító elismeri a követelés jogosságát. A kórházak felelősségbiztosítását vállaló társaságok rendszerint 5 millió forintig állják a kárt, azon felül a kórházat terheli a fizetési kötelezettség.

Peren kívüli egyezségek a kórházakkal Perek helyett gyors és kisebb költséggel járó egyezséget remél az orvosi műhibák miatt vitázó felek számára a közvetítői eljárásról szóló törvénytől az egészségügyi tárca. Biztosítást ezután is kötni kell a kórházaknak; a biztosítók évi 5 millió forintig állják a kártárítést. M. K. K.--N. T. E-->