Teljesen ismeretlen kft. közreműködésével értékesíti az állami lisztkészlet egy részét az agrártárca felügyelete alá tartozó, állami tulajdonban lévő Tartalékgazdálkodási (Tig) Kht. -- értesült a Világgazdaság. Tisztázatlanok az eladás körülményei és az is, miért a pécsi Holló dűlő 2. szám alatti székhelyű, Otviga Kft. elnevezésű cég kapott megbízást az értékesítésre.
Az Igazságügyi Minisztérium cégnyilvántartási és céginformációs szolgálatának "Nyilvános cégadatok kivonata" szerint az Otviga ellen 2000. május 24-én felszámolási eljárás indult, amely július 6-án megszűnt. Nem sokkal később a kft. már megbízást kapott a Tigtől a liszteladásokra. Az értékesítés augusztusban kezdődött, és még a napokban is tartott. Az Otviga, illetve az általa megbízott fuvarozócégek felkeresték több malomipari társaság telephelyét, ahonnan a Tig által korábban megvett, de ott tárolt lisztkészleteket elszállították.
Információinkat megerősítették a malomipari cégek vezetői is. Simon Imre, a békéscsabai Agrimill Rt. elnök-vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta: az Agrimill a Tig utasítására kiadta a lisztet az Otviga által megbízott fuvarozóvállalkozónak a megállapított ütemezés szerint. Ugyanerről számolt be a Cerbona Rt. és a Pannon Gabona Rt. vezérigazgatója, és más malomipari cégeknél is hasonló események játszódtak le.
Tóth Tibor, a Tartalékgazdálkodási Kht. vezérigazgatója titkárságán keresztül csupán annyit közölt lapunkkal, hogy az agrártárca nyilatkozik a Tiget érintő témákban. Elzárkózott azonban a tájékoztatástól a minisztérium tartalékgazdálkodási önálló osztálya is, mivel Karch László főosztályvezető szerint az ügyben csak Szabadi Béla politikai államtitkár adhat felvilágosítást. Szabadi viszont szakszerűtlennek és hangulatkeltőnek ítélte írásban feltett kérdésünket, ezért érdemben nem reagált arra.
Elismerte ugyanakkor az állami liszteladásokat Györkös József, az Otviga ügyvezetője. Szerinte azonban csupán egyetlen keretszerződésről van szó, amely eseti értékesítést, és nem jelentős tételeket takar. Az ügyletnek szerinte ma már "alapvetően vége", de a lisztmennyiséget és az Otviga által fizetett árat üzleti titoknak minősítette. Egyúttal cáfolta, hogy cége ellen bármikor felszámolási eljárás indult volna. Nem tudott viszont választ adni arra, hogy a Tig más cégeket is megbízott-e az értékesítéssel, és miért esett a választása az Otvigára (is). A kht. mindenkivel szerződést köthet -- fogalmazott Györkös.
Információink szerint a felszabadított Tig-készlet a hazai piacra került, de több esetben nem az Otviga, hanem más cégek voltak a végső eladók. Így például a kaposvári Galla Invest Kft. vagy a gyermelyi Sikér Kft. Kopp Ferenc, a Sikér ügyvezető igazgatója kérdésünkre közölte: a Sikér Kft. a Galla Investtől vett piaci áron kis mennyiségű lisztet, de az nem derült ki, hogy az áru honnan való. Más értesüléseink szerint a Galla Invest árult az Otvigától származó (állami) lisztet, és ezt kérdésünkre Györkös is megerősítette. Nem tudott viszont ilyen ügyletekről Lóki Géza, a Galla Invest illetékese. Állami lisztet nem értékesítünk, és nem állunk kapcsolatban az Otviga Kft.-vel -- szögezte le.
A liszteladások óriási felháborodást váltottak ki malmi körökben, mivel a Tig gyakorlatilag saját termékükkel szorította ki a malomipari társaságot a piacról. A kht. által megvett liszt ugyanis "nem alakul át állami áruvá", hanem továbbra is az adott cég termékeként (csomagolásával) tárolják. Így amikor megjelenik a boltokban, az eladás azt a látszatot kelti, mintha az eredeti gyártó értékesített volna, holott az állami liszt került a piacra. Információink szerint így szorult ki az utóbbi hónapokban az Agrimill a Penny Marketből vagy a Pannon Gabona Rt. több füszértből.
Gabonaipari szakértők érthetetlennek tartják, miért kellett a stratégiai célokat szolgáló Tignek hirtelen piacra dobnia készleteit, amikor liszthiány vagy más rendkívüli esemény nem volt az országban. Ha pedig az eladás mellett döntött a kht., miért nem az eredeti tulajdonosoknak értékesítette az árut, esetleg miért nem maga lépett a piacra. A Tig eljárását megkérdőjelezi az is, hogy az 5 millió forint törzstőkéjű Otvigára 50-100 millió forintnyi lisztkészletet bízott -- állítják szakértők.
A malmok kezdetben azt hitték, hogy a Tig a román piacon akarja eladni áruit. A kht. csomagolási ajánlatot is kért a cégektől, mivel készletei egy részét nem zacskós, hanem zsákos vagy ömlesztett formában tárolja. Vámos György, a Pannon Gabona vezérigazgatója lapunknak elmondta: a társaság megtagadta a csomagolásra irányuló kérést, amikor kiderült, hogy a termékekkel a Tig a Pannon Gabona piacait veszélyezteti. Értesüléseink szerint két kivétellel valamennyi malomipari társaság így tett.
Az állami liszt a tapasztalatok szerint úgy tudott pillanatok alatt piacot szerezni, hogy a kialakult áraknál olcsóbban került a boltokba. Tisztázatlan viszont, hogy az Otviga a Tignek mennyit fizetett, és mennyiért adta tovább az árut, vagyis hol, mennyi haszon "csapódott le". A malomipari cégek értesülései szerint a liszt kilónként akár 5-10 forinttal is kevesebbe került a "normális" piaci ellenértékeknél, vagyis letörte az árakat. E jelenséget Vámos "finoman fogalmazva is etikátlannak" nevezte. Csodó Tibor, a Cerbona Rt. vezérigazgatója pedig leszögezte: a váratlan állami eladások a cégnek egyértelmű hátrányt okoztak, mivel a Tig-liszttel elárasztott piac rendezetlenné vált.
Máhrné Kazareczky Éva, az Alföldi Gabona Rt. vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az állami eladások olyan helyzetben nyomják le a piaci lisztárakat, amikor a búzaárak folyamatosan emelkednek. Szerinte ma már tonnánként 31 ezer forintért is alig lehet búzát kapni az ország egyes térségeiben, többek között a fokozódó áruhiány miatt. Ilyen terményárak mellett lassan 70 forint körüli kilónkénti lisztáraknak kellene kialakulniuk, amit az erősen kifogásolható állami értékesítés veszélyeztet -- hangsúlyozta a vezérigazgató.
Ismeretlen kft.-n keresztül értékesít az agrártárca cége Egy kis pécsi kft. közreműködésével, a nyilvánosság kizárásával értékesíti az állami lisztkészlet egy részét az FVM felügyelete alá tartozó Tartalékgazdálkodási Kht. Titokként kezelik az eladási árat, az értékesített mennyiséget és azt, hol, mennyi haszon "csapódik le". Az állami liszt végül a kialakult áraknál olcsóbban kerül a hazai piacra, így több malomipari céget kiszorít az üzletláncokból. A társaságok körében óriási a felháborodás az állami tranzakció miatt. Hazafi László-->
