A jogharmonizációs program határidőit nem az EU tűzte ki, hanem a magyar kormány szabta meg saját jogalkotói tevékenységének jobb tervezhetősége érdekében. Ha tehát a programban csúszás következik be, amiatt az unió formálisan nem marasztalhatja el hazánkat -- de az is bizonyos, hogy a magyar EU-felkészülés hitelességét nem növelik az elmaradások. Márpedig szakértők szerint a magyar csatlakozási erőfeszítések során gyakorlatilag éppen a belső felkészülés hitele az egyetlen "fegyver", amivel valamiféle nyomást lehet gyakorolni az unióra.
Megfigyelők ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy a csatlakozásra való magyar felkészülést nem csak a kormány által kitűzött határidők esetleges csúszása nehezíti, hanem az is, hogy az unió mindmáig semmiféle határidőt, céldátumot vagy menetrendet nem volt hajlandó a tagjelöltek felvételével kapcsolatban adni. Erre legkorábban a decemberi nizzai csúcson kerülhet sor, de még ez is bizonytalan.
Az IM egyébként egy februári felmérésében már az 1998--99-es jogharmonizációs tevékenység során is jelentős elmaradásokat mutatott ki öt szakterületen (környezetvédelem, mezőgazdaság, közlekedés, áruk szabad áramlása, szociálpolitika és foglalkoztatás). A kormány akkor határozatot is hozott a lemaradások behozására. Elemzők szerint negatív üzenet lenne az EU felé, ha most újabb lemaradások következnének be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.