A Fitch IBCA is lépett

Tegnap a londoni Fitch IBCA hitelminősítő intézet BBB pluszról A mínuszra javította a hosszú lejáratú szuverén devizakötelezettségek osztályzatát -- jelentette az MTI. A forintkötelezettségek minősítését A-ról A pluszra emelték. A devizakötelezettségek osztályzata pontosan egy évig volt érvényben. A lépéssel a Fitch követte a Moody's két héttel ezelőtti döntését. Erre az előzetes megnyilatkozásokból már lehetett számítani, csupán az időpont volt kérdéses. A Fitch a közép-európai térségből eddig csak Szlovéniát tartotta nyilván A kategóriában.
Az új besorolás a befektetői fokozat legalsó foka, kilátása stabil. A hitelminősítő intézet indoklásában a stabil gazdasági alapok több éve tartó folyamatos javulására hivatkozott. Az elemzők ugyanakkor felhívták a figyelmet, az új besorolást arra a feltételezésre építik, hogy "változni fog a makrogazdasági politika összetétele".
A londoni cég szerint a csúszó leértékelésen alapuló árfolyam-politikából ma már kevesebb haszna származik a gazdaságpolitikának, és akadályozza a hatóságokat abban, hogy a gazdasági ciklus ellenében hassanak. Ezzel a kutatók arra utalnak, hogy a jelenlegi árfolyamrezsim mellett a jegybank nem gyakrolhat autonóm kamatpolitikát. A hozamok ugyanis most szinte semmilyen árfolyamkockázatot nem tartalmaznak. A kamatpolitikát jól lehetne alkalmazni egy anticiklikus gazdaságpolitikában, erre azonban jelenleg nincs mód.
Az alacsony reálkamatok növelik a túlhevülés kockázatát -- figyelmeztet a Fitch. Költségvetési vagy monetáris szigorításra vagy reálfelértékelődésre mindenképpen szükség van ahhoz, hogy középtávon ne sodródjon veszélybe a gazdasági és hitelminősítési kilátás.
A felminősítésre hatott az is, hogy az EU-hoz való csatlakozás folyamata előrehaladott állapotban van. Ugyanakkor James McCormack, a hitelminősítő vezető elemzője úgy véli, bár Magyarország az első csatlakozók között lesz, erre 2005 előtt valószínűleg nem kerül sor.
A szakember kiemelte, hogy rövid távon növeli a túlhevülés kockázatát az, hogy a Magyar Nemzeti Bank hét százalékra csökkenti a kötelező tartalékrátát. Hazai szakértők a bírálatot nem tartják megalapozottnak, hiszen a jegybanki lépés éppen ellenkező célt szolgál. A többletlikviditást ugyanis a jegybank állampapírokkal szívja fel, a bankoknak viszont veszteségek nélkül nyílik lehetősége arra, hogy magasabb betéti kamatokkal szerezzenek többletforrásokat. Ez pedig a hűtés irányába hat.
A harmadik nagy hitelminősítő, a Standard & Poor's már egy éve megadta a pozitív kilátást a magyar devizaadósságnak. Két hete Konrad Reuss, a londoni iroda igazgatója úgy nyilatkozott, hogy Magyarország már bőven belül van azon az időkereten, amelyen felminősítés valószínű.