Folytatódhat a konjunktúra

Két évvel ezelőtt, az orosz válság idején a legoptimistább jóslatok sem számítottak a maihoz hasonló növekedésre Kelet-Európában -- emlékeztet a tanulmány, amely szerint a fellendülés erősödhet 2001-ben, ha a kedvező külső körülmények nem változnak. A visegrádi és a balti országok gazdaságaiban a folytatódó nyugat-európai konjunktúra nyomán nőtt a működőtőke-beáramlás, és tovább javult az exportteljesítmény. Emiatt az idén -- a tavalyi évhez hasonlóan -- 4,2 százalékkal bővülhet a szűkebb régió GDP-je. Közép-Európában a konjunktúra éllovasai az idén is Szlovénia, Magyarország és Lengyelország lesznek -- véli az EBRD, amely a tavalyi 4,5 százalék után 6 százalékos magyar növekedést jósol 2000-re.



Magyarország sok tekintetben a rendszerváltás mintatanulója. A londoni bank e területek közé sorolja többek között az intézményrendszer kiépítését, a vállalati átalakítást, a külföldi működőtőke bevonását, az infrastruktúra fejlettségét. A kiemelkedő versenyképességhez egy érdekes adalék, hogy miközben az ipar teljesítménye látványosan bővült az utóbbi öt évben, addig a bérek csak alig nőttek ez idő alatt.



A FÁK-országok a konfliktusmentes orosz elnökváltásból és az olajárak számukra kedvező emelkedéséből profitálnak, a gazdaság növekedését itt az idén 5,2 százalékra prognosztizálják az EBRD szakértői. A balkáni térség kilátásai nagyban javultak a horvát, valamint a jugoszláv demokratizálódás beindulásának köszönhetően, azonban az egyetlen, igazi sikerek felmutatására képes délkelet-európai ország Bulgária.



A dokumentum megállapítja, hogy az idén a térség egésze látványos előrelépést ért el a piacgazdaság intézményi struktúráinak kialakításában és azok megerősítésében, a legnagyobb erőfeszítéseket Szlovénia, Csehország és Bulgária tette. Az elmúlt tíz évre visszatekintve a fejlettebb Közép-Európán belül is egyértelműen mintaként tekint az EBRD a magyar intézményrendszer kialakítására, ellenpéldaként pedig Litvániát említi.



A külföldi működőtőke-beáramlás a tavalyi enyhe visszaesést követően ismét növekszik az idén Kelet-Európa egészére vetítve, annak ellenére, hogy a FÁK tagállamai iránt még mindig nem állt helyre az orosz válság idején megingott befektetői bizalom, s itt tartós trendnek ígérkezik a nettó tőkekiáramlás. A befektetők előnyben részesítik a közép-európai és a balti térséget, várhatóan összesen 21 milliárd dollár érkezik ezen országokba. A nagy nyertes az idén minden bizonnyal Csehország lesz, ahol az év végére elérheti a 6 milliárd dollárt a tőkeimport értéke, így az egy főre jutó külföldi működőtőke-állomány tekintetében a csehek -- megelőzve az észteket -- megközelítenék a mindeddig első helyezett Magyarországot is.



Az EBRD minden évben kiemelten foglalkozik egy-egy speciális területtel, az idén az emberi erőforrás és az átalakulás összefüggéseit választották ki a tanulmány készítői. A munkanélküliséggel kapcsolatban általános következtetés, hogy míg a gyors, kemény liberalizációt véghezvivő közép-európai országokban mostanra növekszik a foglalkoztatottság, addig a reformokat folyamatosan elodázó keleten a munkaerő-piaci feszültségek máig nem oldódtak meg.



A fő problémának tekintett tartós állástalanság elleni küzdelemben lényeges különbségek fedezhetők fel az átalakuló országok között. A hosszú távon állás nélkül maradók aránya Bulgáriában és az amúgy rendkívül alacsony munkanélküliségi mutatókkal büszkélkedő Magyarországon kimagaslóan nagy, 50 százalék feletti, miközben Cseh-, Lengyel- és Oroszországban a nyugat-európai átlagnak megfelelő mértéket ér csak el. A működő piacgazdaság alapjainak megteremtését, az intézményrendszer kiépítését követően az átmenet igazi sikerét a népesség életkörülményeinek javulásán lehet mérni. A szegénységbe süllyedt társadalmi rétegek felemelése a térség egészében a következő évek legnagyobb kihívása. E kérdésben nem kerülhető meg az állami szerepvállalás, nem csak erkölcsi, de gazdasági érdek is a szociális támogatások jól működő rendszerének létrehozása -- figyelmeztet az EBRD.



A kifejezetten Magyarországgal foglalkozó oldalak három témakört emelnek ki az idén, ezek az energiapiac liberalizációja, a bankszektor fejlődése és az egészségügyi reform problematikája. Az EBRD szakértői szerint az állami árszabályozás további leépítése, a liberalizáció és a struktúraváltás még megoldandó feladatok a hazai energiaszektorban, pedig az Európai Unióhoz csatlakozás különösen sürgetővé teszi ezen témák rendezését. Jó ütemben haladnak az előkészületek a villamosenergia-piac liberalizálására, a már kidolgozott, lassabb és a gyorsabb piacnyitást előirányzó stratégiák közötti választásnál meghatározó szerepet játszik majd az uniós bővítés menetrendje. Sokkal súlyosabb problémákat vet fel a gázpiaci liberalizáció, a kormány e téren láthatóan a reform elodázására törekszik -- véli a dokumentum.



Az egészségügy és a szociális ellátórendszerek a másik nagy témakör, ahol az EBRD a reform gyorsítását kívánatosnak tartja. A szolgáltatások minőségének javítása mellett a finanszírozási problémák rendezése is egyre égetőbb gond, s nem jó jel, hogy a kormány a következő választásokig már deklaráltan nem kíván foglalkozni az egészségügy átalakításával. A magyar gyógyszeripar kilátásait is súlyosan érinti a gyógyszerárak állami regulációjának továbbélése.



A 2000. év egyik legfontosabb eseményének ítéli az EBRD a biztosítási piac szabályozásának felülvizsgálatát, az uniós jogharmonizációba illeszkedő júniusi törvénymódosítás jó hatással lesz az ágazat stabilitására. A bankszférában figyelemre méltó a profitok csökkenése, ami a verseny éleződését jelzi a szektorban. A kereskedelmi bankok terjeszkedésüknél egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az áruhitelezésre és a kisvállalati szegmens finanszírozására, bár ezek aránya nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül alacsony a pénzintézetek kihelyezési portfóliójában.



Az EBRD arra számít, hogy a hitelezési politika változása révén a magyar kis- és középvállalatok végre esélyt kapnak a konjunktúra hajtómotorjának számító magyarországi multinacionális cégekhez történő felzárkózásra, már ami a növekedés ütemét illeti. Figyelmeztető adat, hogy míg a külföldi tulajdonban lévő vállalkozások termelékenysége 19 százalékkal nőtt 1999-ben, a gazdaság egészében ez a mutató csak 11 százalékos. Magyarországon továbbra sem csökkent a külföldi működőtőke beáramlásának dinamizmusa, s kedvező tendencia, hogy a befektetők érdeklődése a tőkeintenzív és a szakképzett munkaerőt igénylő ágazatok irányába fordul.



A magyar privatizáció gyakorlatilag lezárult, s az a néhány társaság -- Antenna Hungária, Postabank, Malév, Dunaferr -- is hamarosan magánkézbe kerülhet, melyeknél mindeddig meghiúsult a magántőke bevonása. Egyedül az állami kezelésben lévő ingatlanvagyon értékesítésénél halad döcögve a folyamat. A tanulmány kiemeli, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó 93 vállalkozás esetében az ÁPV Rt. -- nagyon helyesen -- csak visszafogottan él kisebbségi tulajdonosi jogaival, egyetlen kivételként ez alól a Molt említi az EBRD.

Dicséri Magyarországot az EBRD Jövőre tovább erősödhet a növekedés a kelet- és közép-európai térség gazdaságaiban -- jósolja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves jelentése a pénzintézet működése által érintett 26 rendszerváltó országról. Az elemzés több tekintetben Magyarországot tartja a régió éllovasának, de bírálatokat is megfogalmaz. Munkatársunktól-->