Nemzetközi határőrség posztolhatna
A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint a legtöbb illegális bevándorló már ma is Kelet-Európán keresztül érkezik az Európai Unióba. A közösség keleti határa több mint 4000 kilométer hosszúra nyúlhat, ha Észtországtól Romániáig, illetve Bulgáriáig valamennyi jelölt csatlakozik az EU-hoz -- hívta fel a figyelmet a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Ami a munkaerő, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlását illeti, leginkább a németek és az osztrákok aggódnak határ menti régióik gazdasági fejlődéséért. Ám Franciaország is már a tárgyalások korai szakaszában világossá tette: a belépés időpontjára a csatlakozó országoknak tökéletesen készen kell állniuk a schengeni egyezmény előírásainak alkalmazására és a teljes körű rendőri együttműködésre.
Az egyik konkrét javaslat értelmében a német határvédelem küldhetne a számítógépek mellett határőröket is a keleti lengyel határra. A második világháború befejezése után ötven évvel azonban az elképzelés rossz emlékeket ébreszt, utal rá a német lap. "Nehezen képzelhető el a számunkra, hogy tartósan külföldi határőrök állomásozzanak Lengyelországban" -- tolmácsolta a belügyminisztérium a hivatalos lengyel álláspontot. Legfeljebb akkor jöhetne szóba ez a megoldás, ha azt az egész EU-ban bevezetnék -- többek között például Spanyolország szintén jelentős illegális forgalmú déli határvidékén.
Bár nem csak Lengyelország kapott kritikát az Európai Bizottság korábbi országjelentéseiben a határvédelmet illetően, egyetlen más államnak sem fűződnek olyan jelentős gazdasági érdekei a zavartalan határforgalomhoz a keleti végeken, mint a lengyeleknek. Az ukrán bevásárlóturizmus felbecsülhetetlen hatású a délkeleti régiók fejlődésében, a látogatók száma milliókban mérhető évente. Ezért is játssza Lengyelország Európában az elszigetelődéstől tartó Ukrajna ügyvédjének a szerepét.
Kijev véleménye szerint keleti, és nem nyugati határaira kellene úgy tekinteni, mint az unió leendő napkeleti végvidékére. Ezért is szorgalmazza a német határőrséggel való együttműködésnek orosz határaira koncentrálását. A német fél viszont csupán az ukrán--lengyel határon hajlandó intenzív együttműködésre, többek között számítástechnikai felszerelések biztosításával. Az Európa Tanács állásfoglalása szerint nem várható Ukrajna érdemi támogatása, míg az nem csatlakozik az 1949-es genfi menekültügyi konvencióhoz. A kijevi kormány azzal utasítja el a dokumentum elfogadását, hogy a menekülteknek sem ellátást, sem szállást nem tudnak biztosítani az előírt szinten. Ukrajna csupán az unió kibővítéséig nyerhet időt, amikor Lengyelország EU-tagként kénytelen lesz a jövőre Orosz- és Fehéroroszországgal szemben bevezetendő vízumkényszert délkeleti szomszédjára is kiterjeszteni.
