Világszerte nő az egyenlőtlenség

Az országok leggazdagabb ötödének egy főre jutó jövedelme 1960-ban 30-szor haladta meg a legszegényebb ötödét, 1995-ben 74-szer. Az OECD ipari tagállamaiban állandóan nő az egyenlőtlenség, a munkások nyugtalanítóan nagy hányada él a szegénységet meghatározó színvonal alatt. A Fortune 500 vállalatának vezetői 198-ban 42-szer kerestek többet, mint az átlag termelőmunkás, 1998-ban 419-szer. Egyre több fiatal munkanélküli él egykeresős családban. Nő a társadalomban a különbség a digitális technikához hozzáférők és a többiek között.



Mindez megköveteli, hogy az államok gazdaságpolitikája megfeleljen a kihívásoknak, és reális szociális és gazdasági előnyökké alakítsák a termelékenység potenciális növekedését. A munkaerőpiacon túl kell lépni a "rugalmasság" hagyományos követelésén. A tudáson alapuló gazdaságban azoknak az országoknak van versenyelőnye, amelyekben erős a társadalmi összetartás, amely az oktatási és képzési befektetéseken alapul, továbbá a szilárd munkavállaló-munkáltató kapcsolatokon, amelyek keretében az utóbbiaknak beleszólási joguk van.



A kormányoknak döntő szerepet kell tulajdonítaniuk az oktatási és képzési befektetéseknek oly módon, hogy növelik az iskolázottsághoz való hozzájutás lehetőségét, és általános jogosultsággá emelik az egész élettartam alatti tanulást.



A szakszervezetek olyan intézmények, amelyek ellensúlyozzák a globalizáció és a műszaki fejlődés által szabadon engedett centrifugális erőket. Döntő szerepük lehet a változási folyamat során keletkezett egyenlőtlen erőviszonyok átalakításában.



Manapság nem meglepő, hogy a munkások új csoportjai keresik meg a szakszervezeteket, hogy képviseljék érdekeiket. Az OECD szakszervezeti tanácsadó bizottságához tartozó szervezetek taglétszáma Észak-Amerikában és Nagy-Britanniában 1999-ben két évtized után ismét nőtt. Ez nem csak a munkahelyek számának növekedését tükrözi, hanem az új munkáskategóriák szervezésének tulajdonított fontosságot is. Az "új gazdaság" alkalmazottainak nemzetközi titkársága, az Egyesült Hálózati Internacionálé (UNI) világméretű akciónapot szervezett, hogy felhívja a figyelmet a nemzetközi telefonközpontok dolgozóinak romló helyzetére.



A "digitális egyenlőtlenség" felszámolásának módját a szerző a számítógépek és az internet-hozzáférés olcsóbbá tételében és a szakszervezeti tagok közötti kommunikáció fokozásában látja. A szakszervezetek nagyobb erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy tárgyaljanak a munkáltatókkal a munkások képzéséről és továbbképzéséről.



Az OECD tevékenysége során nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a termelékenység jelenlegi változását nem lehet közönyösen tudomásul venni. A szakszervezeteknek szerepük van a növekedés és a társadalmi haladás közötti kapcsolat újrateremtésében.

Szakszervezeti vélemény a globalizáció hatásairól A gyors műszaki fejlődés a világban a munka új formáit hozta létre, de az új gazdaság még nem kezdett hozzá a régi szociális problémáinak felszámolásához. A globalizáció múlt évtizedei növelték, nem pedig csökkentették a világon az egyenlőtlenségeket -- állítja John Evans, az OECD szakszervezeti tanácsadó bizottságának főtitkára a párizsi szervezet Observer című kiadványában. VG-összefoglaló-->