A külföldi informatikusok számára tizenegy héttel ezelőtt tett munkavégzési ajánlatot eddig nem egészen 2500 engedély kiadása követte, noha a korlátozott időre szóló engedély ötletének megvalósítói 20 ezer, Európai Unión kívüli szakember toborzására gondoltak. A szakma képviselői egyenesen 75 ezer külföldi informatikus iránti igényt fogalmaztak meg -- írja a Financial Times német kiadása. Mivel az engedélyek iránti roham elmaradt, és az új engedélyek száma csökkenő irányzatot mutat, ellenzéki körökben a kezdeményezés kudarcáról beszélnek.
A szakma viszont eredményesnek tartja a kampányt. "A zöldkártya (a munkavállalási engedélyhez hasonló amerikai okmány nevének kölcsönzése) két hónap alatt több csúcsinformatikushoz juttatott minket, mint amennyi a német felsőfokú tanintézetekből egy év alatt kikerül" -- mondta Bernhard Rohleder, az országos szakmai szövetség (Bitkom) funkcionáriusa.
A bennfentesek szerint az engedélyek száma azért kicsi, mert a kérelmezők közül a legtöbb nem olyan képesítésű, mint amelyet a vállalatok megkövetelnek, és a szakmai elit nem Németországban akar dolgozni. A külföldiekkel szembeni erőszak is sokakat elrettent a jelentkezéstől. A munkaügyi hivatalokban eddig 14 ezren nyújtottak be igényt.
A legtöbben a német nyelvtudás hiánya miatt nem jutnak engedélyhez. Vannak, akik ezt bírálják, mert a szakma nyelve az angol. A nagyvállalatok nem ezen az úton keresnek munkaerőt, hanem külföldi telephelyeikről helyezik át őket. Továbbá nem elég számukra az informatikai ismeretekkel rendelkező munkatárs, mert a vevőkkel közvetlen kapcsolatot kereső vezetőket akarnak.
Az igazságügyi, a munkaügyi és az oktatás- és kutatásügyi minisztérium szerdán abban állapodott meg, hogy a "zöldkártya"-szabályozást a Németországban tanuló, nem európai származású diákokra is kiterjesztik, csak abban nem egyeztek még meg, hogy minden szakmában, vagy csak a természettudósokra és a mérnökökre érvényesen. 1999-ben 12 ezer tengerentúli diák szerzett diplomát Németországban.