A számvevők módosítanák a választási törvényt

Az ÁSZ nem jogalkotó, hanem pénzügyi, gazdasági ellenőrző, szolgáltató szervezet, és nem egyenlő a jegybank felügyelőbizottságával -- reagált Kovács Árpád arra a tervezetre, hogy a jövőben a számvevőszék nagyobb jogosítványokat kapna az MNB ellőrzésében. Jelenleg a számvevők évente vizsgálják a jegybankot.
A választási törvény pénzügyi szempontból nem határozza meg a választási kampány, a választási költség fogalomkörébe sorolható kiadásokat, és a kampányidőszakot sem -- állapítja meg ismételten az Állami Számvevőszék jelentése. Ezekre már az 1998-as vizsgálatkor is felhívta a figyelmet a szervezet. A választási kampányokra fordítható, jelöltenként átlagosan egymillió forintos összeghatár szabályozása is kiegészítésre szorul. Ezt a határt egyébként a Fidesz és az MSZP lépte túl tavaly az időközi választásokon.
A kampányelszámolás nyilvánosságra hozatalának 60 napon belüli határát a Fidesz, az FKGP és az MSZP lépte túl. Az ÁSZ a határidő megduplázását indítványozza. A törvényben tisztázatlan a választásokon magánemberek által pártok, illetve személyek számára nyújtott anyagi támogatás rendszere. Az adományozó az érdekeinek megfelelő döntésekre vágyik, illetve valamilyen formában vissza szeretné kapni a pénzét, ami önmagában melegágya a korrupciónak -- hívta fel a figyelmet Kovács Árpád. A pártoknál már kezdeményezték a törvény módosítását. Mint ismert, a törvény kétharmados.
Az elmúlt tíz évben 528 millió euró (137 milliárd forint) PHARE-pénz érkezett Magyarországra. Félő, hogy Brüsszel jelentős összegeket vesz vissza amiatt, mert előfordul -- állapítják meg a számvevők --, hogy nem az utalványoz, akinek erre felhatalmazása van. A belső ellenőrzés sok kívánnivalót hagy maga után, és hiányos a megfigyelőrendszer.

Az ÁSZ-nak nincs ambíciója arra, hogy a jelenleginél nagyobb hatáskörrel vizsgálja a jegybankot -- jelentette ki a tegnapi sajtótájékoztatón Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke. A szervezet a választási törvény módosítását indítványozza. N. I.-->