A 293 kérelmezőből összesen 219, önhibáján kívül működésképtelen önkormányzat 1,365 milliárd forintos támogatási igényét ismeri el jogosnak a felülvizsgálatot végző pénzügyi és belügyi tárca -- értesült a Világgazdaság. Az idei állami költségvetésben egész évre 9,6 milliárd forintot terveztek a forráshiányos önkormányzatok támogatására, de a keret már az első ütemben sem volt elegendő. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyhatóságok évente kétszer kérhetnek állami segítséget, s az idén már az első alkalommal 1070 önkormányzat 11 milliárdos igényét fogadták el. A második ütem elbírálásáról szóló javaslat a héten kerül az Országgyűlés önkormányzati bizottsága elé, majd a két miniszter aláírása után még decemberben megkapják a pénzt az érintett helyhatóságok.
Lapunk információi szerint a támogatottak között 116 települési és három megyei önkormányzat van.
Az önkormányzatok azonos összegű normatívák alapján kapják a működésükhöz szükséges állami hozzájárulást. Ez a rendszer azonban nem tudja kezelni a különbségeket, így a helyhatóságok egy részénél -- elsősorban a kistelepüléseken és a megyei önkormányzatoknál -- az állami és a saját források nem elegendőek. Az önkormányzati szféra finanszírozási gondjait mutatja, hogy a 3200 helyhatóság több mint egyharmada kötelező feladatait sem tudná ellátni kiegészítő állami támogatás nélkül.
A törvény szerint az önkormányzatok csak szigorúan vett működőképességük fenntartására kérhetik a pótlólagos támogatást, ám indokolt esetben ezt a kormányzatnak biztosítania kell, a büdzsében meghatározott kereten túl is. Az idei első ütemben a költségvetésben szereplő 9,6 milliárdon felül szükséges 1,4 milliárd forintot a korábban lemondott önkormányzati normatívák átcsoportosításából fizették ki. A mostani 1,365 milliárd forint szintén folyósítható a fel nem használt és a helyhatóságok által visszafizetett különböző támogatásokból. Eddig csak egyszer, 1996-ban fordult elő, hogy a rendelkezésre álló keret a lemondott támogatásokkal együtt sem volt elegendő a jogos igények kifizetéséhez, így a központi költségvetést is módosítani kellett.
A második ütemben egyrészt azok az önkormányzatok kérhetnek pénzt, amelyek az első fél évben még úgy látták, hogy nem lesz szükségük kiegészítő forrásra. Másrészt azok, amelyek úgy ítélik meg, hogy az első ütemben rosszul számolták ki a nekik járó támogatást, illetve indokolatlanul utasították el kérésüket. A két ütemet együttvéve ebben az évben összesen 1151 önkormányzat kap mintegy 12,4 milliárd forint kiegészítő forrást. A forráshiányos önkormányzatok száma így 40-nel csökken a tavalyihoz képest, de az állami költségvetés 182 millió forinttal többet folyósít a támogatottaknak. A kormányzati források az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű helyhatóságok számának csökkenését a finanszírozás javulásának tudják be, míg az Országgyűlés ellenzéki képviselői és több önkormányzati szövetség az igénylés feltételeinek szigorításában látja az okot. Emellett arra hívják fel a figyelmet: a költségvetésben a 9,6 milliárd forinton túl szerepel egy 1,2 milliárdos külön keret, amelynek elosztásáról a belügyminiszter saját hatáskörben dönthet. Ebből az év első tíz hónapjában 178 önhibáján kívül forráshiányos önkormányzat kapott több mint 1 milliárd forintot.