BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lassuló ipari dinamika

A korábbi hónapokhoz képest októberben rosszabbak az ipari termelési adatok -- közölte tegnap a KSH. A visszaesés törvényszerű volt, hiszen az eddigi magas index részben az 1999. első félévi gyenge teljesítménynek köszönhető. Az egy éve dinamikusan növekvő ipar volumennövekedése bizonyára alacsonyabb szinten fog stabilizálódni. Ez nem feltétlenül érinti a GDP-bővülést.

Az ipari termelés októberben az előzetes adatok alapján 16,2 százalékkal haladta meg a tizenkét hónappal korábbit -- jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Így az év első tíz hónapjának volumennövekedése 19,8 százalék. Szeptemberben még 16,8 százalékos tizenkét havi és 20,3 százalékos átlagos indexet jelentett a KSH. A szezonálisan és munkanaptényezővel korrigált adatokat figyelembe véve rosszabb a kép. Így csupán 12,7 százalékos a tizenkét havi teljesítménynövekedés. A legrosszabb mutató az előző hónaphoz képest bekövetkező változás. Szeptemberben 1,9 százalékkal nagyobb volt az ipar teljesítménye, mint októberben.
Az adatok arra utalnak, hogy azoknak az elemzőknek lesz igazuk, akik az ipari teljesítménynövekedés dinamikájának visszaesését jósolják. Nem tragédia a mostani friss adat -- mondja Rácz Anikó, a CA IB makroelemzője. A csökkenő volumenindexek elsősorban bázishatásnak tudhatók be. Az év elején és közepén ugyanis még az orosz válság miatt bekövetkezett megtorpanás adta a tizenkét havi adatok bázisát. Így viszonylag könnyű volt magas növekedést produkálni. Tavaly augusztus-szeptembertől azonban már igen dinamikus gazdasági bővülés hónapjai következtek, az októberi index pedig éves csúcsot mutatott. Ez látszik az utóbbi két-három hónap adatain, melyek fokozatosan csökkenő teljesítménynövekedésről számolnak be.
Az ipari termelés növekedési ütemében bekövetkező kedvezőtlen változást az európai konjunktúra lanyhulása is magyarázhatja. Az ipari termelés és az exportteljesítmény szorosan együtt mozog Nyugat-Európa importkeresletével. Különösen igaz ez Németország esetében, amelynek meghatározó (38 százalék körüli) súlya van a kivitelben. Ezt mutatja az is, hogy a magyar gazdasági mutatók igen szorosan korrelálnak a német Ifo-konjunktúraindexszel.
Összességében a mostani adatokból az tűnik ki, hogy az ipari termelés dinamikájának csökkenésére kell számítani. Ez nem feltétlenül jelentkezik a GDP-növekedésben, hiszen abban csak az ipar hozzáadott értéke jelenik meg, ami az utolsó három hónapban akár magasabb is lehet, mint a harmadik negyedévben -- mondja Rácz.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.