Területenként eltérő a hatékonyság

A kormányok többféleképpen támogatják a magánszférában folyó k+f-et, beleértve a közvetlen dotációt, az adókedvezményeket, az egyetemek és kutatóintézetek részére nyújtott finanszírozást. Viszont az OECD elemzése szerint ezek nem mind egyformán hatékonyak. Mind a fiskális ösztönzők, mind a közvetlen állami támogatások stimulálják az üzleti élet által finanszírozott k+f-et, de a valamely kormány és egyetemek által végzett kutatás kiszoríthatja a magánjellegű k+f-et. Az államilag finanszírozott kutatás olyan technológiához vezethet, amelyet az üzleti élet felhasznál, mégha közvetlenül nem is hat ki a magánjellegű k+f-re. A védelmi jellegű k+f-nek a jelek szerint negatív hatása van a kutatás-fejlesztés üzleti élet általi finanszírozására, ugyanakkor polgári jellegű k+f-nek semleges a hatása. Az üzleti életben folyó k+f célzottabb állami finanszírozása csökkentheti azokat az akadályokat, amelyek az ismeretek egyetemek részéről való transzferének útjában állnak, és ez egyben korlátozhatja a kiszorító hatást.
Az üzleti életben folyó k+f állami támogatása vélhetően hatékonyabb, ha azt hosszú távú keretben integrálják, mert ez csökkenti a bizonytalanságot -- szögezi le egyik fontos tanulságként az OECD-tanulmány. Továbbá a különféle politikai eszközök alkalmazása során törekedni kell a konzisztenciára, s ebbe beletartozik az e tevékenység által érintett ügynökségek összehangolása is. Az is megszívlelendő, ha valamely kormány ösztönözni kívánja az üzleti jellegű k+f-et, el kell kerülnie, hogy túl keveset vagy túl sokat nyújtson. S míg a védelmi jellegű k+f nem irányul kimondottan a magánjellegű k+f tevékenység finanszírozásának ösztönzésére, kiszorító hatással van a polgári jellegű üzleti kutatás-fejlesztésre. S végül fontos tanulság az is, az egyetemeken végzett kutatásnak potenciális haszna van az üzleti élet számára, a célzott kormányzati finanszírozás pedig a jelek szerint növeli a technológiatranszfert az egyetemekről.