Tetemes, 20-25 százalékos kenyéráremelést tartanak szükségesnek januártól a pékek. Bánki László, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke lapunknak elmondta: az ágazati szakmai szervezetek ma tárgyalnak a költségek várható alakulásáról, és december végéig készítik fel tagjaikat az árváltoztatásokra. A kereskedelmi tárgyalások szokásos elhúzódása miatt Bánki ma azt valószínűsíti, hogy az áremelésekre leghamarabb január végén kerülhet sor.
Az elnök szerint az iparágban önmagában 10 százalék körüli drágítást okoz a kormány által elhatározott 40 ezer forintos Emellett az eregiaköltségek is jelentős emelést kényszerítenek ki. Más információink szerint a pékek a legfontosabb alapanyag, a liszt drágulására is számíthatnak. Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára megerősítette: a malomipar január közepétől 8-10 százalékos áremelést tervez. A drágításnak jó alapot adhat, hogy az utóbbi időszakban a bel- és külpiaci lisztkereslet újra erősödött. A most kilátásba helyezett árnövelés a fél évkor befejeződő gabonaszezonban kiegyensúlyozott viszonyokat teremthet, ha rendkívüli esemény már nem jön közbe -- közölte a főtitkár.
Több tejipari cég már korábban bejelentette áremelési szándékát a kereskedőknek, így január 1-jétől a tej- és tejtermékárak növekedésére kell felkészülniük a fogyasztóknak -- tudtuk meg. Kiss Pál István, a Nutricia Kft. ügyvezetője elmondta: a cégcsoport januártól 10-15 százalékos drágítást hajt végre. Ugyanakkor még bizonytalanságot okoz az ágazatban, hogy nincs egyezség az úgynevezett felvásárlási irányárról az állattartók és a tejipar között. A termelők ugyanis a jövedelmzőség javítása érdekében drasztikus, több mint 20 százalékos árnövelést szeretnének elérni, a feldolgozók viszont piaci okokra hivatkozva ennél jóval kisebb, 10 százalékos felvásárlásiár-drágulással kalkulálnak (VG, 2000. november 15.)
Információink szerint szokatlanul nagy, 14 százalék körüli áremelést tervez az év elején a cukoripar. Az iparág az elmúlt években csupán inflációkövető mértékben növelte árait, a most kilátásba helyezett drágítás viszont jóval nagyobb a hivatalos jövő évi inflációs prognózisnál.
Tóth Zoltán, az Agrana Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a konkrét válasz elől kitérve közölte: a drágítás a cégnél inflációt meghaladó mértékű, két számjegyű lesz. Az Agrana a napokban jelentette be partnereinek áremelési szándékát. A cukordrágítást többek között az előállítási költségek növekedése, a belföldi készletek csökkenése és a világpiaci árak emelkedése indokolja.
A húsipari ágazatok a takarmányok és az élő állatok drasztikus drágulásával magyarázzák év eleji árnövelési terveiket. Jankó Ferenc, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke elmondta: a sertésárak mára kilónként csaknem 100 forinttal, 220-ról 300-320 forintra nőttek januárhoz képest. A húsipari cégek a kereskedőknek a jövő hét végén 10-15 százalékos áremelést jelentenek be -- közölte Jankó.
December közepén a baromfiipar is értesíti partnereit drágítási elképzeléseiről -- tudtuk meg Szép Imrétől, a Baromfi Terméktanács elnökétől. A feldolgozók januárban 6 százalékkal emelik áraikat. Az ármódosításokat főként a nyugat-európai áraknál 15-20 százalékkal magasabb hazai takarmányárak indokolják, amelyek miatt a baromfiiparnak az élő állatok felvásárlási árait is növelnie kellett.
Ha a kereskedőkkel folytatott ártárgyalások sikerre vezetnek, a meghatározó élelmiszer-ipari ágazatok már az év elején jobban növelnék áraikat a kormány költségvetési törvényjavaslatában szereplő, 5-7 százalékos inflációs várakozásnál. Az élelmiszerárak ugyanakkor már csaknem másfél éve növekvő ütemben emelkednek. Az utóbbi néhány hónapot pedig különösen dinamikus drágulás jellemezte.
Októberben a 12 havi áremelkedés 12,6 százalékos volt, szemben a 10,4 százalékos teljes inflációval. A tizenkét havi árindexhez körülbelül 1,5 százalékkal járult hozzá az élelmiszerárak növekedése. Ez ugyanannyit tesz ki, mint a kőolaj drágulásának és az euró gyengülésének közvetlen hatása.
Az élelmiszerek további drágulásával kapcsolatban még nagy a bizonytalanság, de szakértők szerint e termékek összességében 2001-ben is felfelé húzzák majd az inflációt. A világpiaci árak jövőre valószínűleg nem alakulnak annyira kedvezően a termelők számára, mint az idén -- véli Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. Ezt erősítheti az, ha az euró gyengülése megáll. A növényi alapú termékek és az állati takarmány drágulása talán nem lesz akkora, mint az idén -- állapította meg.
Kérdés azonban, hogy az eddigi költségnövekedés teljesen átment-e már a fogyasztói árakba. A nagyobb hozzáadott értéket tartalmazó termékek esetében még mindig alacsony ütemű a drágulás -- hívja fel a figyelmet Zsoldos. Figyelembe véve a többi jelentős költségtényező (energia, bér) alakulását, az áremelkedésnek még lehetnek "tartalékai". Különösen az eddig kisebb mértékben növekvő állati eredetű termékek árai emelkedhetnek.
Szintén nem tartja lefutottnak az élelmiszerárak emelkedését Kovács György, a DG-Bank makroelemzője. A gázárak emelkedése számos élelmiszer-ipari, főleg sütőipari céget érint kellemetlenül. Éppen ezért a jövő évi inflációnak egyik legérzékenyebb pontja bizonyosan az élelmiszerárak alakulása lesz -- véli.
A mezőgazdasági termelői árak még gyorsabban emelkednek. A KSH tegnapi jelentése szerint a termelői árak az év első tíz hónapjában 22,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Különösen nagy az emelkedés a növényi termékeknél. Itt az utóbbi 12 hónapban 44,6 százalékos volt a drágulás. Ráadásul egy hónappal korábban a termelői árindex még három százalékponttal alacsonyabban, 19,7 százalékos szinten volt. Különösen kedvezőtlen a trend, ha figyelembe veszük, hogy tavaly októberben igen erőteljes volt a drágulás. Ennek a mostani árindexben enyhítő hatásként kellett volna jelentkeznie. Az, hogy az index kedvező bázishatás mellett is nagyot emelkedett, tovább rontja az összképet -- mondta Varga Csaba, a Citibank munkatársa.