A Boeing cég régóta panaszkodott arra, hogy európai versenytársát, az Airbust egyes kormányok adósságelengedéssel és kedvezményes kamatozású kölcsönökkel támogatják. Ez a gyakorlat amerikai vélemény szerint sérti a vonatkozó 1992-es USA--EU egyezményt, valamint a két évvel később a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében aláírt hasonló megállapodást. Clinton mostani, a Jacques Chirac francia elnökkel folytatott "transzatlanti csúcstalálkozót" követően elhangzott figyelmeztetése a Reuters szerint ezeket az aggodalmakat visszhangozta.
Susan Esserman amerikai helyettes kereskedelmi megbízott szerint az Airbus anyacégeinek -- a European Aeronautic Defense & Space Co. NV-nek és a brit BAe Systems Plc.-nek -- tőkeereje miatt nem szorul kormányzati támogatásra. Washington a múlt hónapban egyeztetést javasolt Brüsszelnek az ügyben, ami általában az első lépést jelenti a WTO-eljárás megindítása felé vezető úton. Az a maga részéről azonnal visszautasította az amerikai vádakat. Chris Patten külügyi biztos szóvivője, Gunnar Wiegand kijelentette: a kormányzati részvétel formája visszafizetendő kölcsön lesz, nem pedig támogatás.
A nyugat-európai kormányok várhatóan mintegy hárommilliárd dollárnak megfelelő összeggel járulnak hozzá az A3XX létrehozásához, amely az Airbus számításai szerint 10,7 milliárd dollárba fog kerülni. Egyes becslések szerint azonban az óriásgép -- amely a fejlesztők szándékai szerint 555 üléses lenne, és ezzel elhódítaná a Boeing--747-estől a világ legnagyobb utasszállítójának címét -- 12 milliárd dollárt vagy akár annál többet is fölemészthet. A fejlesztési projekt hivatalosan tegnap bejelentett startja mindenesetre biztatóan alakult: a Virgin Atlantic Airways hat gépre vonatkozó előzetes megrendelésével ugyanis összejött a cég által előirányzott ötvendarabos rendelésállomány.