A lakáspiac élénkül, az árak maradnak

Egyelőre csak gesztusértékű lépésnek tekinthető, hogy tömbrehabilitációra és energiatakarékossági programra is juttat az állam forrásokat. Ezeknek a felújításoknak a forrásigénye százmilliárdos nagyságrendű. Ezért az összesen hétmilliárd forint támogatás hatékonyságát csak a megvalósítás után lehet lemérni -- állítja Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda Kft. ügyvezető igazgatója.
A legfontosabb kérdés, mennyire érzik úgy az önkormányzatok, hogy a magánlakásokból álló társasházak tömbrehabilitációja az ő feladatuk -- fogalmazott Gerőházi Éva, a Városkutatás Kft. munkatársa.
A bérlakásépítésre fordítható források növelése fontos lépés, de csak hosszú távon hoz eredményt -- mondta Varga. A Városkutatás Kft.-nél ezzel szemben kételkednek a program hatékonyságában. Úgy osztottak szét tavaly csaknem tízmilliárd forintot -- az idén pedig 13 milliárdot terveznek --, hogy nem vizsgálták, mennyire szervesen épül be az önkormányzatok lakáspolitikájába, mennyire gazdálkodásjellegű a beruházás -- emlékeztet Gerőházi Éva. A két év alatt kifizetett több mint húszmilliárd forintból nagyobb állami "programot" is meg lehetett volna valósítani, amellyel megváltoztatható lenne a mai bérlakásszektor struktúrája -- tette hozzá.
Tavaly a kormány felborította a lakáspiaci arányokat, túl nagy hangsúlyt fektetett az új építések fellendítésére -- véli Varga Dénes. Nagy volt a különbség az új lakások vásárlásához felvehető hitel 8 százalékos kamata, illetve a jelzálogkölcsönök 11 százalékos kamata között. Most javítottak az arányokon, a jelzáloghitelek kamattámogatását 3-ról 4,5 százalékra növelték. Ennek és a jelzáloglevél-értékesítés kiszélesítésének hatására várhatóan megélénkül a használt lakások piaci forgalma.
A lakásvásárlás finanszírozásában a hitel aránya tavaly tíz százalékot ért el, ez 2001 végére várhatóan megduplázódik. A tavalyi 80 milliárd forintos hitelállomány pedig akár 150 milliárdra is duzzadhat a DEM prognózisa szerint.
Egyes szakértők szerint e szektor állami támogatása az ingatlanárakat növeli majd. Varga Dénes ezzel szemben úgy véli, hogy ettől nem drágulnak a lakások. Az állománynak ugyanis jelenleg csak 3-4 százaléka jelenik meg a piacon kínálatként, a változások hatására ez 4-5 százalékra bővül. A növekvő kínálat pedig nem áremelkedéset, hanem csökkenést vagy stagnálást gerjeszt.
Jelentős lépés a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) monopóliumának megszüntetése -- értékelte a kormánydöntést Varga Dénes. A lakáshitelezéssel foglalkozó pénzintézetek egyre kevésbé tehetik meg, hogy kimaradjanak a jelzáloglevelek értékesítéséből. Tavaly 40 milliárd forint nem támogatott lakáskölcsönt engedélyeztek a bankok. Ennek az összegnek a döntő többsége olyan hitel volt, amelyet alacsonyabb kamattal, jelzálogkölcsön formájában is felvehettek volna a családok, ha hozzájutottak volna. (A múlt évben ugyanis csak az FHB értékesíthetett állami kamattámogatásos jelzálogkölcsönt.) A vásárlók egyre inkább a támogatott kölcsönt keresik majd használt lakás megvételéhez (az üzleti hitelt kevésbé), így a bankok nem tehetik meg, hogy kimaradjanak erről a piacról -- véli Varga Dénes. A pénzintézetek érdekeltségét növelheti a kamattámogatás megemelése is.