Akadálybontás főleg a hiányszakmákban

Még mindig tartja magát az a nézet, miszerint a nyelvi akadályok miatt az európai munkaerő mobilitása soha nem érheti el az Egyesült Államokban tapasztalt szintet -- írja a Financial Times hasábjain megjelent közös cikkében Anna Diamantopoulou foglalkoztatási és Frits Bolkestein belső piaci biztos. Szerintük azonban felmérések bizonyítják, hogy a munkavállalók tagállamok közötti mozgását korántsem csupán nyelvi és kulturális tényezők magyarázzák. Szerepet játszik ezen túlmenően az információ hiánya, a piac átláthatatlansága, a szakképesítések elfogadásának problémái, az adó- és ellátórendszerek közötti átjárás nehézkessége, a bér- és munkaviszonyok összehasonlításának gondjai és egy sor jogi és adminisztartív buktató is -- fejtegetik.
A bizottság éppen ezeket az akadályokat szeretné fokozatosan lebontani annak érdekében, hogy az európai munkaerőpiac korszerűbben és rugalmasabban működhessen, és így a cégek hatékonyabban kielégíthessék munkaerő-szükségletüket azon ágazatokban, amelyekben hiány van bizonyos szakemberekből. Ilyen többek között az egészségügy, az építőipar, az üzleti szolgáltatások, valamint az informatika -- sorolják a biztosok. A Stockholmban napirendre kerülő javaslatok között várhatóan szerepel majd egy üzletemberek által vezetett akciócsoport megalakítása; ez a tagországok közötti munkaerőmozgás akadályait lesz hivatva számba venni és ötleteket adni a lehetséges megoldásra.
A kétségtelenül meglévő akadályok dacára a tizenötök lakosságának mobilitása növekvő tendenciát mutat. Jelenleg az EU lakosainak alig 2 százaléka él tartósan valamely más tagországban, de egyre többen vannak azok, akik rövidebb időre települnek át más uniós országba. Az átmeneti mobilitás a multinacionális vállalatok személyzeti politikájában is egyre nagyobb szerepet kap -- teszik hozzá Brüsszelben.