BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Emigránsokat is érint

A lengyel szenátus törölte a reprivatizációs törvény azon rendelkezését, amely a külföldön élő lengyelek, főként a tengerentúlra vándorolt zsidók és más emigránsok nagy részét kirekesztené a reprivatizációból. A kormány eredetileg a szenátus által elfogadott formában terjesztette be a javaslatot, ám a képviselőház módosította azt, így a régi-új változat elfogadása nem ígérkezik simának az alsóházban.

A lengyel reprivatizációt valójában nem ez a törvény indítja el, az már néhány éve tart. Az egész országban folyamatosan kapják vissza a régi tulajdonosok a bérházakat (Varsóban eddig több mint ezret), kastélyokat, gyárakat, malmokat. Ez azonban legfeljebb "kis" reprivatizáció, a most készülő "nagyot" már átfogónak szánják. A Gazeta Wyborcza értesülése szerint a lengyel kincstárügyi minisztérium 2-3 millióra becsüli a kárpótlásra jogosultak számát, beleértve a Bug folyón túli, korábban Lengyelországhoz tartozó területekről hazatelepülteket is. A törvény szerint a károsultak egykori vagyonuk 50 százalékát kapnák vissza, amit 43 milliárd zlotyra (mintegy 10 milliárd dollár) becsülnek -- írta a Financial Times.
A nagy reprivatizáció főleg nagyobb ingatlanokra terjed ki (köztük termőföldekre), ingóságokra (hajókra, gyógyszertári felszerelésekre, műalkotásokra) kevésbé. Ha az államosított tulajdont időközben eladták, az egykori tulajdonos csak kárpótlási jegyeket kaphat.
Ám ezek a kibocsátás után csak tíz évig érvényesek, és értékük ezalatt nem követi az inflációt. A kincstárügyi minisztérium nem tartja kizártnak, hogy idővel csak névértéken alul lehet majd ezeket eladni. Értékállóságukat még az sem garantálja, ha tulajdonosaik a törvény hatálybalépése után megalakuló reprivatizációs befektetési alap közvetítésével magánosított állami vállalatok részvényeire cserélik be őket (az erre szánt papírok összértéke 20,5 milliárd zloty), kérdéses ugyanis, hogy azok piaci értéke néhány év múlva meghaladja-e a kárpótlási jegyek névértékét.
Bizonyos ingatlanokat is szerezhetnek kárpótlási jegyeikért a tulajdonosok az állami vagyonból, de csak korlátozással (termőföldet 2 millió hektárig, kavics-, homok- és mészbányát magába foglaló erdőt 4 ezer hektárig, fásításra kijelölt területet 80 ezer hektárig, valamint építési telkeket). Erre kijelölt állami és önkormányzati bérlakásokat is megvásárolhatnak kárpótlási jegyért a jelenlegi bérlők, de mivel ők nyilván nem azonosak az egykori tulajdonosokkal, ehhez előbb kárpótlási jegyeket kell összevásárolniuk. Sokan túl is akarnak adni majd a jegyeken, ezért rövid időn belül nagy piaci kínálat várható belőlük, ami szintén értékcsökkentő tényező.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.