A települések közül különösen az elmaradott területekkel határos önkormányzatok szeretnének váltani és inkább a gyengébbekhez tartozni. A kistérségi besorolást 1997-ben -- országgyűlési határozat született róla -- számos mutatószám alapján határozták meg. Közigazgatási szakemberek szerint a számítási módszer annyira bonyolult, hogy az új besorolásokat lehetetlen előre kalkulálni. Mindenesetre az országggyűlési határozat szerint a kormánynak már tavaly a parlament elé kellett volna vinni a kistérségek új besorolását.
Békés megyében például három település kérte a területfejlesztési tanács jóváhagyását ahhoz, hogy hátrányos helyzetű kistérséghez csatlakozhasson. A tanácsi jóváhagyás azonban még nem jelent tagságot, a kistérségbe tartozó településeknek is be kell fogadniuk az új tagot. Információink szerint a fejlettebb településeket többnyire nem fogadják be az elmaradottak, félnek attól, hogy mutatójuk jelentősen javul, s a kistérség valamennyi települése elveszíti a többletjuttatást. Az utóbbi években fejlődő kistérségek viszont keresik a szegényebbeket, hiszen ezzel esélyük van továbbra is a kedvezményezetti körben maradni.
Tavaly a költségvetés 5,12 milliárd forintot különített el az elmaradottak felzárkóztatására. A statisztikai hivatal dél-alföldi kistérségeket elemző tanulmánya szerint az érintett települések egy-egy lakosára így tavaly 2670 forint jutott. A jelenleg érvényes besorolás szerint mintegy másfél ezer kedvezményezett települése van az országnak. A Dél-Alföld három megyéjében összesen 106 település került be a kedvezményzetti körbe, a régió lakosságának 18,3 százaléka, ahol 250 ezer ember él. A legkedvezőtlenebb helyzetben Békés megye van, itt a lakosságnak közel 39 százaléka, a településeknek majdnem 59 százaléka tartozik ebbe a körbe. Bács-Kiskun megye településeinek 36 százaléka hátrányos helyzetű kistérségben található. A régió több szempontból legfejlettebb megyéjében, Csongrádban a településeknek közel egyharmada található a kedvezményzetti területeken. Figyelmet érdemlő az is, hogy a Dél-Alföldön a kedvezményezetti körbe tartozó településeknek 28 százaléka társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, az országos átlag egyébként 34 százalék. A régióban kiemelkedően magas munkanélküliség jellemző a települések 30 százalékára.