BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Optimista inflációs várakozás

Az idén is fennmarad az élelmiszerárak oldaláról az inflációs nyomás, írja az Ecostat legfrissebb kiadványában. Az áralakulás szempontjából várhatóan a tavalyinál kedvezőbben alakulnak a nemzetközi folyamatok, a bérkiáramlás és a termelői árak gyors növekedése azonban ellensúlyozhatja azt. A kutatóintézet 2001-ben a tavalyinál szigorúbb fiskális politikára számít.

Meglepő az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet véleménye a fiskális politika ez évi várható teljesítményével kapcsolatban. A kutatóintézet szakemberei ugyanis úgy vélik, hogy az idén növekvő szigorúság érvényesül majd a költségvetésben, ami jót tesz az árszínvonalnak. A költségvetési számok azonban nem támasztják alá a restriktív politikával kapcsolatos vélekedést. Az idén ugyanis a törvény szerint az elsődleges egyenleg kisebb többletet fog mutatni, mint a tavalyi "hivatalos" adat. Ezen számok szerint egyébként az államháztartás 2001-ben a GDP 1,1 százalékának megfelelő keresleti többletet generál a gazdaságban. Ha figyelembe vesszük, hogy 100 milliárd forint feletti az az összeg, amelyet a tavalyi költségvetés terhére számoltak el, de valójában csak ez évben költik el, még kevésbé tartható az Ecostat véleménye.
A monetáris politika kapcsán a kutatóintézet legújabb kiadványában leszögezi: a stabil árfolyampálya az inflációs várakozások mérséklését okozhatja. Ezt segítheti a leértékelési ütem tavasszal történő csökkentése is. Az elemzés nem ejt szót az árfolyam-szélesítés lehetőségéről.
Az Ecostat 2001-re 8 százalék körüli éves átlagos fogyasztói áremelkedésre számít. Az elemzés szerint annak ellenére, hogy az éves szinten mért infláció egy évtized után tavaly 10 százalék alá süllyedt, megtorpant a dezinfláció folyamata. 1995-től 1999-ig évente átlagosan 4 százalékponttal csökkent az áremelkedés dinamikája. 2000-ben azonban 9,8 százalékos volt az infláció, azaz mindössze 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A kutatóintézet kiemeli a kőolaj világpiaci árának inflációra gyakorolt hatását. A 60 százalékkal magasabb átlagár nagyban felelős azért, hogy a járműüzemanyagok 28, a vegyipari termékek 38 százalékkal drágultak. A magas infláció másik oka az élelmiszerárak gyors növekedése. Az Ecostat számításai szerint a tavalyi élelmiszerár-emelkedés kompenzálta az 1996-tól számított kisebb növekedési ütemet. Ugyanakkor a kutatók úgy vélik, mivel 1989 és 1991 között is igen szélesre nyílt az agrárolló, a mezőgazdasági szektorban továbbra is erős áremelkedési törekvésekkel kell számolni.
Az idei trenddel kapcsolatban az Ecostat biztatónak találja a kőolajárak alakulását, de megjegyzi: ennek pozitív hatását behatárolja a benzin és gázolaj jövedéki adójának esetleges emelése. Erre a kormányzat akkor szánja el magát, ha a kőolaj ára 25 dollár alá kerül. Jótékony hatása lehet az áremelkedés ütemére az euró erősödésének is, amely az importált infláció ellen hat.
A gazdaságban azonban még jókora inflációs nyomás van, erre utal a termelői és fogyasztói árak emelkedése közötti rés -- szögezi le a kutatóintézet. Ráadásul a minimálbér-intézkedés és a közszférában megvalósuló magas bérkiáramlás szintén az áremelkedés irányába hat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.