Sérelmezett tarifa

Per indult a MÁV 200 eurós, úgynevezett széleskocsi-kiállítási díja kapcsán a Fővárosi Bíróság előtt. Az Agrochimtranspack Kft. a napokban kérte az igazságszolgáltató fórumtól a jogsértés hiányát megállapító tavaly novemberi gazdasági versenyhivatali határozat felülvizsgálatát -- értesült a Világgazdaság. Úgy tudjuk, további két jogvita kezdeményezését is fontolgatják a fuvaroztatócégek egyenesen a MÁV ellenében, megkérdőjelezvén a vasút üzletszabályzatában kikötött feltétel érvényességét, illetve -- a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága miatt -- visszakövetelvén az utóbbi egy évben beszedett összegeket. A jogviták így nem pusztán nagyságrendjük miatt ígérkeznek jelentősnek, hanem mert a vasúti üzleti feltételeket általánosan és elvi éllel kérdőjelezik meg.
Emlékezetes: az Agrochimtranspack a múlt év nyarán kifogásolta a MÁV üzletszabályzatának azt az intézkedését, amely szerint a vasút a széles nyomtávú kocsik ki- és berakásának kiállításáért mellékdíjat számít fel. Ezt az egyébként 1993-ban bevezetett -- kocsinként kiszabott -- tarifát gyakorlatilag minden olyan esetben meg kell fizetni, amikor a FÁK országaiból a (hazainál szélesebb nyomtávú) vasúton Záhonyba érkezett küldeményt itthon nem a MÁV szállítja tovább. Így felszámítják, ha az árut Záhonyból közúton fuvarozzák el. Ugyancsak beszedik a kiállítási tarifát, ha a MÁV széles nyomtávú iparvágányon továbbítja a Záhony körzetében raktárral bíró címzetthez a küldeményt, bár ezért a szállításért tetemes összegű külön fuvardíjat is felszámít. Az Agrochimtranspack szerint egyik esetben sincs szolgáltatás a 200 eurós kiállítási mellékdíj mögött.
A versenytanács megállapította: a korábbi évtizedekben kiépült túlméretezett rakodó pályaudvar fenntartásának költségei az áruforgalom visszaesésével nőttek. Záhonyban a kapacitást 18 millió tonnára tervezték, 1999-ben a ki- és belépő forgalom csupán 5,7 millió tonnát tett ki. Erre figyelemmel a versenytanács indokoltnak látta, hogy a MÁV azokkal is megfizettesse a záhonyi átrakó költségeit, akik az átrakási tevékenységet nem veszik igénybe.
A határozatot a bíróságon megkérdőjelező kft. egyebek közt azzal érvel: ezen az alapon az egykori, szovjet kivitelre készült, "túlméretezett" konzervgyár is beépíthetné minden belföldön értékesített terméke árába az exportkiesés miatti veszteségét. Az Agrochimtranspack vezetője, Vojuczky Péter úgy véli: ha az államnak jelentős érdeke fűződik a záhonyi átrakó üzemeltetéséhez, úgy támogassa a költségvetésből a MÁV-ot. Az ellen sincs kifogása, hogy az átrakót igénybe vevők fizessék meg a fenntartási költségeket. Ám -- nézete szerint -- nem lehet senkit egy szolgáltatás igénybevételére kötelezni, mint ahogy nem lehet a tevékenységet nem kérő társaságokra hárítani az átrakóval kapcsolatos kiadásokat.
A vasút eljárását etikátlannak tartják a széles iparvágánnyal rendelkezők egyesületébe tömörült személyek, illetve társaságok. Szabó Ferenc, az egyesület elnöke közölte: két per indítását is fontolgatják. Az egyikben az üzletszabályzatban megfogalmazott kiállítási díjra vonatkozó kikötést támadnák meg, mert az szerintük egyoldalú, az egyik fél számára hátrányos, tisztességtelen, s így érvénytelen. A másik jogvitában amiatt lépnének fel, hogy a vasút olyan fuvarköltséget számít fel, amelyért semmiféle szolgáltatást nem nyújt. Erre figyelemmel visszakövetelik a beszedett díjakat.