A vártnál is nagyobb az infláció

Januárban az előző év azonos időszakához képest 10,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Az előzetes várakozásokat jóval meghaladó áremelkedés elsősorban az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása miatt következett be. A fogyasztói árindex annak ellenére volt ilyen magas, hogy az év elején a benzinárak az átlagos drágulás szempontjából kedvezően alakultak. Ezt azonban ellensúlyozta a tej- és tejtermékek, a közlekedési szolgáltatások és az idényáras élelmiszerek áremelkedése.
Az árszínvonal-emelkedésre vonatkozó átlagos elemzői várakozás 9,78 százalékos volt. A mostani, kellemetlen meglepetésként ható adat ennek ellenére csak kisebb mértékben módosítja az inflációban felrajzolt trendet.
Korábban a szakértők úgy vélték, a gazdaságban meglévő áremelkedési nyomás decemberben és januárban enyhülni fog, és csak utána jönnek elő újra a problémák. A Központi Statisztikai Hivatal friss adata szerint azonban már a január sem az áremelkedés ütemének mérséklődésének jegyében telt el. Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztói árindex még ideiglenesen sem süllyedt a pszichológiai 10 százalék alá.
Az üzemanyagárak alakulását figyelembe véve megállapítható, hogy a jelenlegi magas inflációs adatért nemigen felelős a kőolaj világpiaci árának közvetlen hatása -- mondja Kovács György, a DG-Bank makroelemzője. Tizenkét hónappal ezelőtt ugyanis a benzin 4, a gázolaj 9,5 százalékkal került csupán kevesebbe, mint januárban. Természetesen az árakba beépült energiaköltség formájában azért fellelhető az olaj drágulása.
Az elemzők a jövőt illetően továbbra is pesszimisták. A februári benzinár-emelkedés, illetve a telefonálás drágulása miatt a februári adat sem lesz 10 százalék alatt -- véli Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. elemzője. Kovács kifejezetten negatív tendenciának tartja a szolgáltatások áremelkedési ütemének magas dinamikáját. Ez a termékkör ugyanis hagyományosan a keresletérzékeny csoportba tartozik. Ez pedig azt jelenti, hogy az idei év élénkítő gazdaságpolitkája igencsak segíti az infláció egyik húzóerejének drágulását.
A mostani adat, ha lehet, még borúlátóbbá tette a szakértőket. A legtöbben úgy vélik, hogy júniusig az áremelkedés üteme nemigen távolodik el a 10 százalékos értéktől. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője korábban éves átlagban 8,5 százalékos drágulásra számított, az új adat ismeretében azonban prognózisának felülvizsgálatát helyezte kilátásba.
A piaci szakértők többsége tart attól, hogy az élelmiszerek drágulása még nem ért véget. Adamecz Péter, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára ezzel szemben -- a BridgeNews hírügynökségnek -- úgy fogalmazott, hogy az éves infláció 7 százalék körül lehet. Ugyanis valószínűtlennek mondta, hogy az élelmiszerárak továbbra is jelentősen növekednének.