A vártnál nagyobb a baj

A BSE elleni hatékony fellépés céljára a brüsszeli bizottság előírta, hogy a vágás során távolítsák el és semmisítsék meg minden, 12 hónapnál idősebb szarvasmarha gerincoszlopát. A szigorítás alól felmentést kapott Svédország, Finnország és Ausztria, mivel ezekben eddig egyetlen BSE-előfordulást sem jegyeztek fel. Kikötötte viszont a testület, hogy ezekben az országokban is szigorítani kell a vágott állatok húsának vizsgálatát. A korábbi hatékony fellépés miatt könnyítéseket kapott Nagy-Britannia is, Portugália esetében pedig méltányolta a bizottság, hogy itt már 1999 közepétől kezdve tiltják a csontliszt takarmányozásra való felhasználását.
A bizottság rendelete szerint a jövőben nem lesz szabad felhasználni a kérődzők csontjairól mechanikusan eltávolított húst. Ilyen tilalom korábban csak a koponyához és a gerincoszlophoz tapadó részek esetében volt érvényben, most minden csontra kiterjesztették. Egy további szigorítás szerint az állati takarmányozásra használt faggyú esetében a későbbiek során nem lesz elég, ha megtisztítják a fehérjemaradványoktól és egyéb szennyező anyagoktól, hanem hőkezelést is alkalmazni kell, mégpedig 133 C-fokon, 3 bar nyomás alatt, 20 percen keresztül. Ugyanezt az eljárást emberi fogyasztású élelmiszerekhez felhasznált faggyúra is ki kell terjeszteni. A brüsszeli bizottság végezetül megszigorította minden olyan fehérjének a takarmányozásban való felhasználását, amire a korábbi tilalmak még nem vonatkoztak.
Az elrendelt kényszervágások és egyéb védőintézkedések horribilis költségeinek fedezetére az EU-költségvetés megemelését ajánlotta a brit agrárminiszter. Nick Brown olyan társfinanszírozású programokat ajánlott, amelyekkel korábban a többi tagállam sietett a brit gazdák támogatására. Ezek a ráfordítások meghaladják, mégpedig nem is kevéssel, a folyó kiadási kereteket -- idézi a brit politikust a Dow Jones.
A helyzet súlyosságát jellemezendő az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a vezérigazgatója közzétett egy nyilatkozatot, amely szerint a marhakór akár száz országot -- köztük kelet-európaiakat is -- veszélyeztethet. Jacques Diouf utalt a szervezet becslésére, amely szerint már 1986 és 1996 között is több mint száz ország vásárolt európai készítésű hús- és csontlisztet, illetve importált élő marhát a járványtól sújtott nyugat-európai térségből. A takarmányt egyes országok továbbexportálták -- idézi a FAO vezetőjét a Reuters.