Alig nőttek a reálkeresetek

A nettó átlagkeresetek tavalyi 11,4 százalékos növekedése csupán 1,5 százalékos reálnövekedést jelent Magyarországon. A mérsékelt ütemű emelkedésnek elsősorban az az oka, hogy az infláció jóval a várakozások felett alakult. A tárgyalóasztaloknál kialkudott nominális bérnövekedés így a boltokban már jóval kevesebbet ért, mint amire a munkavállalók korábban számítottak.
Bár tavaly a bruttó nemzeti termék (GDP) növekedési üteme gyorsabb volt, mint egy évvel korábban, a 2000. évi alacsonyabb reálkereset-növekedés mégis indokolt. Az importtermékek egy részének -- elsősorban az olajnak -- az ára ugyanis olyan mértékben emelkedett, hogy a gazdaság jelentős cserearány-veszteséget szenvedett el. A drágább import következtében sokkal kisebb mértékben nőtt a "szétosztható" jövedelem, mint egy évvel korábban. Az ezt kifejező bruttó nemzeti jövedelem (GNI) előzetes becslések szerint mindössze 1,6-2,1 százalékkal volt magasabb tavaly, mint egy évvel korábban.
A közép-európai átalakuló gazdaságokban sem nőttek jelentősen a keresetek. Az előzetes cseh statisztikai közlések alapján az iparban 2,2 százalékkal emelkedtek a reálbérek. Lengyelországban negyedévről negyedévre lassult a bérnövekedés üteme 1999 azonos időszakához képest, a harmadik negyedre csaknem nullára. Szlovákiában az első adatok szerint az iparban 2,3 százalékkal csökkentek a reálbérek. A szlovákok kivételével azonban a legfejlettebb rendszerváltók turistái jól járnának Magyarországon.
Pedig tavaly Szlovéniában is csak 10,6 százalékkal emelkedtek a bruttó fizetések, ami nem sokkal haladta meg a 8,9 százalékos inflációt. A szomszédos országok közül Horvátországban is magasabbak a bérek, mint Magyarországon. A tavalyi év első tizenegy hónapjának adatai alapján a nettó átlagkereset is meghaladta a magyar bruttó béreket: 3300 kuna (mintegy 113 ezer forint) volt. Ezzel szemben a jugoszláv tagköztársaság, Montenegró lakosai alig 97 eurót (közel 26 ezer forint) vihettek haza egy hónapban 2000 folyamán. Ennél is kevesebbet értek -- néhány ezer forinttal -- az orosz vagy a fehérorosz fizetések.
Magyarországon a tavalyinál nagyobb mértékben, 2,5 százalékkal nőttek a reálkeresetek 1999-ben. Az utóbbi évtizedben azonban csak egyszer fordult elő, hogy a reálbér növekedési üteme jelentősen meghaladta a GDP-bővülést. Így mára jelentőssé vált a különbség a bruttó hazai termék, illetve a reálbérek rendszerváltozás előtti bázishoz viszonyított szintje között.
A költségvetési szektorban dolgozók körében 2000-ben átlag alatti volt a keresetnövekedés. A 10 százalékos nominális emelkedés éppen csak meghaladja az infláció szintjét (9,8 százalék). A közigazgatásban és az oktatásban dolgozóknak tavaly reálértékben csökkent a keresetük. Az egészségügyben, illetve szociális ellátásban dolgozók az átlag feletti növekedést az egyszeri rendkívüli juttatásnak köszönhetik. Ez utóbbi ágazat nemzetgazdasági összehasonlításban igen rosszul fizetettnek számít. Itt a bruttó átlagkereset -- az említett egyszeri juttatásokal együtt -- is csupán 57 580 forint volt.
A textiliparban még ennél is alacsonyabb volt a bérszínvonal, az itt dolgozók 53 450 forintot kerestek. A versenyszférában ennek ellenére gyorsabban növekedtek az átlagbérek, mint a közszférában. Míg a költségvetési szektorban a bruttó keresetnövekedés 12,3, addig a piaci szférában 14,2 százalék volt. Így a versenyszektorban 2,1 százalékos reálbér-növekedés valósult meg. Leggyorsabban a bányászatban, a fémfeldolgozói ágazatban és a kereskedelemben növekedtek a bérek.
A legjobban fizető gazdasági ág már hosszú ideje a pénzügyi tevékenység (a bruttó bér 189 440 forint) és a vegyipar (128 790 forint). Magyarországi viszonylatban jól keresnek az energetikai szektorban dolgozók (119 540 forint) is.
A régióban is fellelhetők hasonlóan nagy különbségek az egyes szektorok bérszínvonala között. Szlovákiában a postai szolgáltatás és a távközlés területén dolgozók jelentős béremelése után az e körben alkalmazottak fizetése több mint ötödével múlja felül az iparban foglalkoztatottak átlagos bérét. Csaknem 30 százalékkal marad el az utóbbi értéktől ugyanakkor a kiskereskedelemben dolgozók átlagfizetése, mely nominálisan is csökkent a hipermarketek előretöréséből következő leépítések miatt. Az ipari átlagnál jó 10 százalékkal kevesebbet keresnek az építőipari dolgozók, akik azonban Csehországban csekély mértékben jobban fizetettek az iparban foglalkoztatottaknál.