Átveréstől félnek az átálláskor

Az egyes piaci szegmensekben (például a bankok ügyfelei közt) már jelenleg is gőzerővel -- de igen mérsékelt eredménnyel -- folyó "felvilágosítási" kampány igazából az ősszel kapcsol majd ötödik sebességbe. A tét nagy: 302 millió eurózóna-polgárt, több százezer kis- és középvállalatot kell felkészíteni az euró fizikai formában való megjelenésére.
Szeptember 21--23-án mutatják be az első igazi euróérméket és -bankjegyeket a liége-i informális pénzügyminiszteri tanácskozáson. Addig csupán leegyszerűsített, biztonsági jellemzőket fel nem tüntető mintákat tesznek közzé, hogy a potenciális hamisítóknak minél kevesebb időt adjanak jó minőségű hamisítványok készítésére. (A polgárok azonban csupán 2002. január 1-jén vehetik kezükbe elsőként az új bankókat, igaz, érmékből kezdőkészleteket már decembertől lehet vásárolni.)
A lakosság azonban nemcsak amiatt aggódik, hogy hamisítványt nyomnak majd valahol kezébe egy olyan pénzből, amelyet a nagy többség ma még egyáltalán nem ismer. Fogyasztóvédelmi szervezetek jelzései szerint az is gondot jelent majd, hogy a polgárok nem ismerik pontosan (és pláne nem tudják gyorsan kiszámítani), hogy mennyit is ér egy-egy euróbankó vagy -érme. Különösen az első napokban okozhat gondokat, hogy a visszajáró euró értékét nehéz lesz ahhoz a (nemzeti valutában denominált) összeghez viszonyítani, amit a vásárló a portékáért fizetett.
A helyzetet tévképzetek is súlyosbítják. Az Európai Bizottság legfrissebb felmérései szerint az eurózóna lakosságának mintegy 40 százaléka úgy gondolja -- természetesen tévesen --, hogy a nemzeti valuták és az egységes pénz közti árfolyam még nincs véglegesen rögzítve. Számos kisvállalkozó pedig meg van győződve, hogy az egyes tagországokban 2002. február végéig (másutt rövidebb ideig) tartó átmenet során van még lehetőségük nemzeti valutában is lebonyolítani pénzügyi tranzakciókat -- a valóság ezzel szemben az, hogy erre csak a természetes személyek jogosultak, a cégeknek az adótól kezdve a béreken át a szállítókig mindenkinek euróban kötelező fizetniük már 2002. január 1-jén is.
Ráadásul miközben ma már csak 321 nap van hátra az euróbankók forgalomba kerüléséig, a közös pénz népszerűsége tovább csökken -- a legutóbbi Eurobarometer-felmérés szerint az uniós polgárok alig 55 százaléka támogatja az egységes valuta bevezetését (szemben a fél évvel korábbi 58-cal). Christian Noyer, az Európai Központi Bank alelnöke viszont abban bízik, hogy éppen a pénznem fizikai formát öltése segít majd ezt megváltoztatni. "Az euró eddig a fokozatos leértékelődéssel volt szinonim sokak számára", ha azonban kézbe is lehet majd venni, akkor népszerűbbé válhat -- reménykedik a francia bankár.