Csillagos gyógyítás

A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) szerint jelentősen kíméli a tb-büdzsét, hogy Mikola Istvánnak sikerült újabb fél évre "befagyasztani" a támogatott orvosságok árát. A szövetségnek arról is tudomása van, hogy a gyártók az elmúlt év december 12-ig 114, a fekvőbeteg-intézetekben használt készítménynél jelentettek be 4,2 százalékot meghaladó, 192-nél pedig ez alatti áremelést. Az MKSZ ettől függetlenül döntött arról, hogy árfigyelő rendszert működtet a kórházakban, s ha jelentősebb drágulást észlelne, arról tájékoztatja a minisztert.
A kórházszövetség sokat vár az új egészségügyi minisztertől, hiszen olyan válságos időszakban vette át az ágazat irányítását, amikor az intézmények mindennapi működése került veszélybe -- mondta a Világgazdaságnak Ajkay Zoltán. Az MKSZ elnöke a két évre szóló költségvetés ismeretében -- ebben a dologi kiadásokra fordítható pénz a múlt évi szintjén maradt -- úgy látja, pótlólagos forrásbevonás nélkül a betegellátás színvonala nem tartható.
Eddig is csak úgy tudták alkalmazni a korszerű terápiákat, hogy a béreken spóroltak. S mivel az infláció megközelíti a 10 százalékot, tartani lehet attól, hogy az intézményi menedzsment további elbocsátásokkal tesz eleget a minimálbér-emelésnek és a közalkalmazotti törvény bérelőírásainak. A szövetség számításokkal is alátámasztva támogatja Mikola szándékát, hogy még az idén 10 milliárd forint pótlólagos bérforrás jusson az ágazatba, bár szerintük a duplájára lenne szükség. Annál inkább, mivel az azonos képzési időben, de kisebb felelősséggel dolgozó bírák keresetének a harmadát sem érik el az orvosok.
Az MKSZ számára szimpatikus, hogy a nagy ígéretek helyett Mikola István néhány nagy fontosságú ügyre összpontosít. Ezek között van a népegészségügyi offenzíva, ami nélkül nem érhető el eredmény a riasztó lakossági megbetegedések csökkenésében. Ezt a programot szolgálja, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) mellett felsorakoztatja az egyes orvosi szakmák országos intézeteit. E csúcsintézetek olyan adatbázisokat szolgáltathatnak, ami a valós szükségletekre épülő egészségpolitika tervezését segíti. Utalt rá, hogy korábban több miniszter éppen ezeknek az intézeteknek az átalakítását, sőt némelyiknek a megszüntetését tervezte, szerencsére sikertelenül. A szövetség elnöksége szerint Mikola joggal mondja, hogy némely intézet szerkezete elavult, menedzsementje nem képes a megújulásra. A szövetség abban is egyetért vele, hogy megakadályozta az országos intézetek és a minisztérium háttérintézményeinek kht.-be vitelét, mivel azoknak a szaktárca irányítása alatt kell működni.
Mikola István elsősorban nem törvénnyel, hanem a finanszírozás eszközével kívánja szabályozni a kórházi kapacitásokat. Ajkay azonban felhívta a figyelmet, hogy a finanszírozás az egészségpolitika része, ezért annak kell dönteni a szükséges kórházi struktúráról. Különben előfordulhat, hogy a betegellátás szempontjából nélkülözhetetlen, de alulfinanszírozott intézményekben leromlik a gyógyítás színvonala.
Az új miniszter a Magyar Kórházszövetség és a Magyar Orvosi Kamara közreműködését kérte a gyógyintézmények akkreditálásában. Ajkay elmondta: eleget tesznek a kérésnek, s létrehozzák a minőségtanúsítás országos civil szervezetét, amiben az egészségügy gazdasági vezetőinek és az ápolási szervezeteknek a képviselői is részt vesznek. Elmondta azt is, hogy a miniszter több betegségcsoport gyógyítására ajánlott terápiás standard kidolgozását is kérte tőlük. A gyógyítási protokollokat "csillagos hbcs-kkel" egészíti ki a kórházszövetség. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, csillaggal jelölt beavatkozásokat csak az arra akkreditált kórházakban lehet végezni. Ha máshol kerülne sor azokra, a kezelés ellenértékét nem fizetné meg az OEP. Ajkay Zoltán példaként említette, hogy onkológiai műtétet csak a szövettani vizsgálat elvégzésére is alkalmas intézetben végezhetnek.
A kórházszövetség ellenezte az előző miniszter sürgősségi betegellátási programját, mert azt előkészítetlennek tartotta. Ezért elégedetten nyugtázta, hogy azt az új miniszter felfüggesztette. Ám azt nem tartanák szerencsésnek, ha a Gógl Árpád minisztersége idején beindított rezidensképzés (a végzett medikusok két évig központi gyakornokként dolgoznak a kórházakban, fizetésüket az állami költségvetés állja) megtorpanna -- mondta Ajkay, hozzátéve: az Európai Unió országaiban is hasonló rendszerben képezik a szakorvosokat. A rendszeren csak kisebb módosításokat szabad végezni -- hangsúlyozta.
Arról is tájékoztatott, hogy hamarosan nyilvánosságra hozzák a kamarával közösen készített, 10-15 évre szóló stratégiai konszenzustervezetet, amiben a pártok egyetérthetnek, s nem kell választási ciklusonként változtatni az egészségpolitikát.
Mikola István azon kijelentésére, hogy szigorúan ellenőrzi a gyógyszercégek promócióját (termékismertető, reklám, utaztatás) és az orvosokat, Ajkay megjegyezte: az MKSZ e tekintetben differenciáltan ítéli meg a kórházakat, illetve az orvosoknak biztosított kedvezményeket. Ezek közül néhány -- például a kongresszusi részvétel -- a tudásszint megtartását és karbantartását segíti. Ám ezek a segítségek nem jelenthetnek kölcsönös előnyt -- mondta.