Elhúzódó újjáépítés

A Jugoszlávia gazdaságát leíró mutatók minden szempontból hűen tükrözik egy a háborús viszonyok által tönkretett ország állapotát -- foglalható össze a Deutsche Bank (DB) által a délszláv államról készített gazdasági-pénzügyi prognózis. A katasztrofális helyzetet jól érzékelteti az, hogy a jugoszláv GDP 1999 végén az 1990-es érték 40 százalékát tette csak ki. A DB becslései szerint a rendkívül alacsony bázisról induló tavalyi 10 százalékos növekedés 8 százalékra lassul az idén, igaz, a zilált viszonyok közepette a feketegazdaság aránya a GDP 40 százaléka körül mozog jelenleg. A tavalyi, a GDP arányában 16 százalékos folyó fizetési mérleghiány csekély mértékben, 17 százalékra romlik az idén, miközben a teljes államadósság becslések szerint a GDP 150 százaléka, ezen belül a külföldi hitelezők pontosan fel nem mért követelései mintegy 12-15 milliárd dollárra rúghatnak. Az infláció a legoptimistább feltételezések szerint is 35 százalék körül alakulhat 2001-ben, a jugoszláv munkavállalók átlagbére nem éri el a havi 100 eurós szintet sem, amit rendszerint nem is kapnak időben kézhez.
Az új belgrádi hatalom regnálásának első évére a stabilizáció mellett a reformfolyamat sürgős megindítását tervezi, melynek egyik legfontosabb eleme az ország külgazdasági kapcsolatainak újraszervezése, a nemzetközi szervezetekbe történő reintegrációja. Jugoszlávia tavaly december óta újra az IMF tagja, s jó úton halad az Európai Unió regionális programjába való beilleszkedés is. A világbanki tagsággal a korábbi, mindeddig vissza nem fizetett hitelek miatt azonban adódhatnak még problémák. A monetáris politika sarokköve volt a 30 dinár/1 német márka árfolyam januári rögzítése, a központi árfolyam körül 5 százalékos sávban ingadozhat a jugoszláv nemzeti valuta. A költségvetés konszolidációjának feltétele a rendkívül bonyolult, 200-féle adótípust alkalmazó adórendszer hatékonnyá, áttekinthetővé tétele, s a fennálló bértartozások, valamint a korábban zárolt magánszámlák rendezése. Még az idén 350 millió dolláros bevétellel kalkulál Belgrád az állami kézben lévő dohányipari cégek és a nemzeti légitársaság privatizációja révén. Nem halogatható tovább az árak és a külkereskedelem liberalizációja sem, ennek következményei egyelőre beláthatatlanok.
Jugoszlávia felzárkózási esélyeire több forgatókönyvet is kidolgoztak a DB elemzői, ezek szerint 1990, az utolsó békeidők GDP-szintjének elérése évi átlagos 3 százalékos növekedést feltételezve 2020-ig tartana. Magasabb bővülési ütem mellett persze hamarabb is eljuthat a jugoszláv gazdaság teljesítménye eme kitüntetett pontra, de még 5 százalékos növekedésnél is 2013-ig, 8 százalékosnál pedig 2009-ig tartana a felzárkózás. Valódi mérceként persze hosszú távon az EU jellemzői szolgálhatnak. A DB szakértőinek számítása szerint a már elfogadható célkitűzésnek tekintett 50 százalékos hányad elérése évi 4 százalékos növekedéssel és a vásárlóerő-paritásos árfolyam 8 százalékos felértékelődésével számolva 2012-ig is elhúzódhat Jugoszláviában.