Előnyös a fővárosi pozíció

A Tárki évről évre nyomon követi a magyar tárasadalom jövedelmi, munkaerő-piaci és egyéb társadalmi és gazdasági területeket érintő változásait. Több mint 2000 háztartást kerestek fel a társadalomkutató intézet kérdezőbiztosai 2000 tavaszán. Nemrégiben elkészült, szakmai vitára szánt jelentésükben leszögezik: a kilencvenes évek társadalmi-gazdasági átalakulása, a változásokból fakadó társadalmi mobilitás egyensúlyzavart idézett elő a lakáspiacon. Az állam csaknem teljesen kivonult a szektor egyes elemeiből, ezzel gyökeresen átrendeződött a lakásállomány tulajdonosi szerkezete. A lakásépítési támogatások feltételrendszerének változásai miatt drasztikusan csökkent az építettek száma, alapjaiban változtak meg az egyes társadalmi csoportok lakáshoz jutási esélyei.
A jelentés megállapítja egyebek között, hogy a földrajzi elhelyezkedés igen erősen befolyásolja a lakások értékét. A fővárosi és vidéki lakások ára közötti különbségek az elmúlt években tovább nőttek. Azonos adottságú, ugyanolyan minőségű lakás egy négyzetmétere Budapesten 1,7-szer annyit ér, mint a megyeszékhelyeken, s két és félszer annyit, mint az egyéb városokban, s háromszor annyit, mint a községekben. A fővárosban a legalsó minőségi ötödbe tartozó lakások ára magasabb, mint a megyeszékhelyeken a legjobbaké. A nyugati országrészben másfélszer nagyobbak a árak, mint a keleti megyékben.
A lakások árára igen nagy hatást gyakorol -- a méreten, a minőségen, a környezeten kívül -- a térség általános gazdasági fejlettsége, az elérhető közelségben lévő munkalehetőség. Azokon a területeken, ahol a munkaerő iránti kereslet nő, növekszik a lakások iránti fizetőképes kereslet is, ám ezzel a kínálat nem tud lépést tartani -- állapítják meg a vizsgálat készítői.
A családok jövedelmi helyzetének különbségei az általuk lakott lakások minőségében is megnyilvánulnak, bár kisebb egyenlőtlenségek mutathatók ki, mint amit jövedelmi helyzetük indokolna. Vagyis viszonylag sokan élnek jó anyagi helyzetükhöz képest kevésbé jó lakásban és fordítva, a háztartások jelentős része jövedelméhez képest aránytalanul jó lakással bír -- derül ki a vizsgálatból.
A lakások átlagos alapterülete Budapesten 62, a megyeszékhelyeken 66, a városokban 72, a községekben pedig 84 négyzetméter. A különbségek okát a vizsgálat készítői elsősorban abban látják, hogy más-más arányban fordulnak elő a városokban és a községekben a lakóházak egyes típusai. A családi házak átlagos mérete 84 négyzetméter, ez 56 százalékkal haladja meg a városi bér-, illetve panelházakban lévő lakásokét, és 24 százalékkal a társasházakban lévő lakások átlagos alapterületét.
A korábbi felmérésekhez képest nem változott a lakásállomány szobák szerinti megoszlása. A lakások 44 százaléka három- vagy többszobás. Az egyszobás otthonok az állomány 12 százalékát teszik ki. Nincsenek kirívó különbségek a régiók között, ám a fővárosban jelentősen több a kisebb méretű és kisebb szobaszámú lakás.
A hazai állomány minősége az újonnan épített lakások modern felszereltségének és az időközben elvégzett korszerűsítéseknek köszönhetően jelentősen javult. Az összes lakás 85 százalékában volt vízvezeték 1992-ben, az évtized végére ez az arány 92 százalékra nőtt -- olvasható a Tárki felmérésében. Jelenleg a lakások túlnyomó részéhez (88 százalék) tartozik fürdőszoba, illetve mosdóhelyiség, ez 5 százalékponttal magasabb, mint a kilencvenes évek elején mért érték. Feltűnően modernizálódott a lakások fűtésének módja. Az utóbbi évtizedben a lakások 23 százalékába, mintegy 970 ezerbe vezették be a gázt, így ma már az állomány 69 százalékában található vezetékes gáz.
A kilencvenes évek végén -- csakúgy, mint az elején -- minden tizedik lakás vizes vagy gombás. Ugyanilyen arányban fordulnak elő olyanok, melyek külső falán omlik a vakolat. A fővárosban és a megyeszékhelyeken viszonylag alacsony a kifejezetten jó minőségű lakások aránya, de kicsi a feltűnően rossz állapotúaké is. A lakások többsége a középkategóriába tartozik. Ugyanakkor a községekben éppen ellentétes arányok alakultak ki, a lakások minőségi megoszlása erősen polarizált.