Elutasító németek és franciák

A legnagyobb arányban -- 70 százalékkal -- a görög lakosság támogatja az EU bővítését, de Olaszország, Spanyolország és Portugália esetében is 52--59 százalék közötti ez a mutató. Az unió északi tagországai közül ugyanakkor Dániában és Svédországban vélekedik így a megkérdezettek több mint fele; a legkisebb arányú támogatottságot (31, illetve 32 százalékkal) pedig Nagy-Britanniában és Ausztriában regisztrálták.
A most közzétett Eurobarometer-jelentés nem tér ki az egyes tagjelöltek iránti rokonszenv mértékére, ám a korábbi hasonló vizsgálatok során rendre Magyarország bizonyult leginkább elfogadottnak a kelet-közép-európai tagjelöltek közül.
A legfrissebb felmérésnek a bővítésre vonatkozó eredményeit nem lehet korábbi hasonló adatokkal összevetni, mivel ezt megelőzően nem a bővítés támogatásáról vagy elutasításáról kérdezték az uniós polgárokat, hanem arról, hogy "prioritásként kezelje-e" az EU a témát.
Az mindenesetre megállapítható, hogy az új tagokat az unió szegényebb, déli államaiban lakók üdvözölnék nagyobb arányban, az északiak -- néhány skandináv országtól és Írországtól eltekintve -- viszonylag elutasítóbbak. Az uniós politika alakítása szempontjából kulcsszerepet játszó Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában, továbbá a "keleti végvárban", Ausztriában éppen a bővítés ellenzői vannak relatív többségben. Az Egyesült Királyságban még a bizonytalanok aránya is magasabb a bővítéspártiakénál.
A most közzétett Eurobarometer alapjául szolgáló közvélemény-kutatást 2000. november 14. és december 19. között végezték el az INRA és a GfK hálózatához tartozó intézetek. Az Európai Bizottság oktatási és kulturális főigazgatóságának megbízásából végzett reprezentatív felmérésben országonként mintegy ezer fő (Németországban kétszer ennyi) vett részt.
A felmérésben megfogalmazott egyéb kérdések legfontosabbika az uniós tagság megítélésére vonatkozott. Összességében 50 százalékos a kedvező vélemények aránya, és mindössze a polgárok 14 százaléka tartja kifejezetten hibás lépésnek azt, hogy országa csatlakozott. Ezek a számok azonban hatalmas eltéréseket takarnak az egyes tagállamok között: Nagy-Britanniában például 28:23, míg a szomszédos Írországban 75:4 a pozitív, illetve negatív vélemények aránya.
Az Európai Bizottság iránti bizalom a tizenötökben átlagosan 46, az euró támogatottsága pedig 55 százalékos. Az egységes valuta megteremtését az olaszok, belgák, luxemburgiak, görögök, spanyolok és írek kétharmada-háromnegyede helyesli, míg az eurózónához egyelőre nem csatlakozott svédek és britek közül csak minden negyedik-ötödik vélekedik hasonlóan. Svédország esetében ez az eredmény nem kevesebb mint 12 százalékponttal marad el az előző felmérés megfelelő adatától.
Az előző, hat hónappal korábban készült Eurobarometerhez képest lényegében nem változott (1 százalékponttal nőtt) az EU-tagság támogatóinak aránya. Németországban, Ausztriában és Luxemburgban azonban érdemi (7, 5, illetve 4 pontos) emelkedést regisztráltak a közvélemény-kutatók. Az unió egészében is szignifikáns javulást mutat az EU végrehajtó testületének megítélése: a bizottság bizalmi indexe 1999 tavaszán mindössze 40 százalékos volt.