Felértékelődik a rénium

A réniumot gyakorlatilag valamennyi motorunk turbináiban felhasználjuk, és a jövőbeni Trent repülőgép motorjaiban is -- mondta a Rolls-Royce szóvivője. A lökhajtásos motorba a hideg levegő elöl lép be, összepréselődik, üzemanyaggal keveredik és meggyullad. Ez hajtja a turbinalapokat hátul. Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a tolóerő, és kevesebb el nem égett üzemanyag távozik el nem használt gáz -- nitrogén-oxid -- formájában. A kifejlesztett szzuperötvözetek ma már nem létezhetnek rénium nélkül -- vélte egy ipari szakember. "Az üzemanyag-felhasználás hatékonysága állandó hajtóerő, ezért olyan motorokat tervezünk, amelyekben az üzemanyag jobban ég" -- tette hozzá a Rolls-Royce szóvivője.
A 60 százalékban nikkelalapú szuperötvözetek első generációjához egy emberöltővel ezelőtt túlnyomórészt volfrámot, krómot és kobaltot használtak, s kevés tantált. Az 1980-as években vezették be a réniumot ötvözőelemként. Az ötvözet 3 százalék réniumot és 6,5 százalék tantált tartalmazott. A szuperötvözetek harmadik generációja is 60 százalékban nikkelalapú, de a rénium aránya már 6, a tantálé pedig 8,5 százalék. Ez már igen magas hőmérsékletet és gyors lehűlést is elbír. (Felszálláskor, amikor legnagyobb a tolóerő, a turbinalap hőmérséklete 2000 Celsius-fok.
A szürkés színű ritkafémet 1925-ben fedezték fel német tudósok, nevét a Rajna folyótól kapta. Az első tonnát csak az 1940-es évek közepén állították elő. Lelőhelyei Chilétől kezdve Észak-Amerikán át a Bering-szoroson keresztül Mongóliáig terjednek. Oroszországban, a Kuril-szigetek egyikén gáz formájában található. Világszerte igen kevesen állítják elő, ezek között van a Molymet Chilében, a Phelps Dodge az Egyesült Államokban és a Dzeskasgan Kazahsztánban.
A termelés az 1970-es évek elején is mindössze évi 3 tonna volt, egy évtizeddel később már 20, jelenleg mintegy 40-45 tonna évente. Egyes kereskedők szerint ez ellátási problémát idézhet elő, hiszen a réniumot nem önmagában állítják elő, hanem a vörösréz és a molibdén melléktermékeként. Ezért amikor a réztermelők gazdaságossági okokból bányát zárnak be, döntésük kihat a rénium kínálatára is.
A fém ára az 1970-es évek eleje óta jelentősen ingadozik. Kezdetben 771 dollár volt kilogrammonként, a nyolcvanas évek elején 3306, ma 1400 dollár, amivel már a nyolcadik legdrágább fémnek számít.