BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kivonják a hadsereget

Elvi fontosságú döntésnek nevezte a csecsen Mahomed Sejman-Iszmailov, az oroszországi "Rosszija" baloldali demokrata mozgalom politikai tanácsának tagja Vlagyimir Putyin elnöknek azt a január végi határozatát, hogy a csencsenföldi terroristák elleni műveletekben át kell helyezni a hangsúlyt a "különleges szolgálatra", vagyis a továbbiakban a bandavezérekkel kell harcolni, és nem a békés csecsen lakosság ellen.

Ez a szövetségi katonai alakulatok fokozatos kivonását jelenti, ha csak részlegesen is. Hogy a kivonulás nem lehet teljes, azt maguk a csecsen vezetők is elismerik. "A szövetségi haderőnek már Csecsenföld egész hátralevő életében jelen kell lennie, mert a lakosság számára ez garantálja a biztonságot" -- mondta az Izvesztyijának adott interjúban Beszlan Gantemirov, Groznij alpolgármestere, de hozzátette: elég meghagyni két-három egységet. Amelyek feleslegessé váltak, azokat mielőbb vissza kell rendelni, ne várják meg, amíg jelentkezik náluk a hadműveletek befejezését követő tétlenség züllesztő hatása, mert ez a helyi lakosságot is demoralizálja.
Abban is egyetértenek a csecsen vezetők -- köztük Ahmad Kadirov, az ideiglenes csecsen igazgatás feje és Sztaniszlav Iljaszov, a most alakulóban levő végleges csecsen kormány miniszterelnöke --, hogy a Csecsenföld gazdaságának újjáépítésére és a csecsen lakosság szociális támogatására nyújtott orosz szövetségi pénzek útját végig szigorúan kontrollálni kell, hogy célba érjenek. Nemcsak a csecsen kormány, hanem az orosz szövetségi gazdasági minisztérium és több más szövetségi felső hatóság is ellenőrzi majd az orosz dotációk felhasználását. Ahhoz, hogy a köztársaság egész területén helyreálljon a normális élet, Iljaszov becslése szerint mintegy 40 milliárd rubelre (1,4 milliárd dollár) van szükség. A szövetségi kormány az év elején jóváhagyott csecsenföldi célprogram keretében 2001-ben 14 milliárd rubelt utal át a csecsen köztársaságnak. Ebből 4,4 milliárd származik a szövetségi büdzséből, a többi költségvetésen kívüli orosz forrásokból. A 2001. évi keretből 1,1 milliárdot szánnak nyugdíjak fizetésére, 312,96 milliót családi pótlékra, 5,6 milliót temetési segélyekre, 46,52 milliót rokkantak és veteránok támogatására, 17,1 milliót újjáépítésre, a közlekedés és a távközlés helyreállítására, 500 milliót a lakóhelyükről ideiglenesen kitelepült lakosság ellátására, kétmilliárdot az energiaszolgáltató létesítmények felújítására. A pénzkeret jelentősebb részét új munkahelyek létesítésére fordítják.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.