Kritikus ponton a főváros

A központi források csökkenése, illetve a kerületek javára történő költségvetési átcsoportosítás miatt az idén 15 milliárd forinttal kevesebb jut a fővárosnak, mint amire tavaly decemberben még számított -- fejtette ki Atkári János, Budapest pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettese. Az önkormányzat tegnap elkészült, a Főpolgármesteri Hivatalon belüli szakmai egyeztetéseken átment költségvetési javaslata a tervek szerint március 1-jén kerül a fővárosi közgyűlés elé. Addig azonban várhatóan több ponton változik, a várost koalícióban irányító MSZP- és SZDSZ-képviselőcsoport egyeztetésének eredményeképpen.
Budapest az idén 242,7 milliárd forint bevételre számít, ami nominálértékben is kevesebb az előző évi 256,7 milliárdnál. A kiadások meghaladják a 280 milliárdot, a hiány pedig a 37 milliárd forintot. Ez utóbbiból 17 milliárdot tesznek ki a fejlesztési célú hitelek, 20 milliárd pedig az újabb fővárosi kötvénykibocsátás (esetleg szindikált hitelt venne fel az önkormányzat).
A saját bevételek közül legjelentősebb az iparűzési adó, bár ebből is kevesebb jut a fővárosnak az idén: a tavalyi 74 milliárd helyett összesen 88 milliárd forintot terveznek, de a forrásmegosztási szabályok változtatása miatt az előző évi 45,9 milliárd helyett csak 40,7 milliárd jut az idén a fővárosi önkormányzatnak, a többi a kerületeké.
Jelenleg csaknem 31 milliárd forint van a 4-es metró elkülönítetten vezetett számláján, amiből 5,2 milliárdot költenek el az idén megkezdődő beruházás első ütemére, a többit továbbra is értékpapírokban tartja majd az önkormányzat.
A tervezett kiadások meghaladják a 280 milliárd forintot. Ebből 138 milliárdot költ a főváros a működési kiadásokra, s mintegy 80 milliárdot tervez beruházásokra. Az önkormányzat nem teheti meg, hogy a hétéves fejlesztési tervben szereplő, erre az évre ütemezett beruházásoknak még az előkészítéséről is lemond -- jelentette ki Atkári János. A főváros vezetőinek reményei szerint 2002-ben kormányváltás lesz, s megszűnik a jelenlegi, Budapestet ellehetlenítő pénzügypolitika. Az önkormányzat éveket veszít, ha akkor kezd hozzá ismét a beruházások átgondolásához. A hétéves tervben így is csak a legszükségesebb fejlesztések szerepelnek -- tette hozzá Atkári.
A szűkös források miatt várhatóan a korábbinál is élesebb lesz a költségvetési vita a fővárosi MSZP és SZDSZ között. A szocialisták hagyományosan a város működtetésére, míg a szabad demokraták a fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt.
Az MSZP-frakció azt az álláspontot képviseli, hogy az intézmények működésének színvonala ne romoljon, s különösen szem előtt tartja a tömegközlekedést, az útfelújításokat és az egészségügyet -- fejtette ki Gy. Németh Erzsébet, a képviselőcsoport vezetője.