Leporolták a csillagháborús terveket

"A történelemből azt tanultuk, hogy a gyengeség provokál" -- érvelt Donald Rumsfeld a rakétaelhárító rendszer kiépítése mellett. A Pentagon új vezetője szerint az atomkorszak beköszönte óta talán ma a legkisebb az esélye egy totális nukleáris háború kitörésének. Az igazi veszélyt a hagyományos és tömegpusztító fegyverarzenál bővülése, a nemzetközi terrorizmus elterjedése és az úgynevezett "lator államok" támadópotenciáljának növekedése testesíti meg. A választásokon vesztes demokraták szintén támogatják Rumsfeld elképzeléseit, Al Gore egykori alelnökjelöltje, Liebermann szerint az NMD megvalósítása immár eldöntött tény, annak legfeljebb ideje és mikéntjének részletei fölött lehet vitatkozni. Tisztázandó továbbá a többi NATO-tagállam bevonásának kérdése.
Az USA európai szövetségeseit váratlanul érték az új amerikai tervek, melyeknek pontos részletei ráadásul még nem ismeretesek. A konferencián a házigazda Gerhard Schröder német kancellár bizonyult az NMD legvehemensebb ellenlábasának, arra kérve Washingtont, hogy hozza nyilvánosságra, milyen vészforgatókönyvek alapján döntöttek a rakétavédelmi rendszer kiépítése mellett. Választ vár arra is, hogy mindez milyen hatással lesz Európára, Kínára és Oroszországra -- írja a Handelsblatt.
Keményebben fogalmazott Szergej Ivanov, az orosz biztonsági tanács főtitkára, Vlagyimir Putyin elnök közeli bizalmasa. Véleménye szerint az NMD kiépítésével az USA felrúgja a rakétaelhárító rendszerek kölcsönös leépítésére vonatkozó 1972-es szovjet--amerikai szerződést, amit a globális stabilitást fenyegető lépésként értékel. Moszkva a csillagháborús tervek felújítása helyett leszerelési tárgyalásokat javasol, ennek keretében elképzelhetőnek tartja a stratégiai támadórakéták számának akár 1500 darabos csökkentését is. Mindamellett Ivanov nem zárkózik el egy közös rakétavédelmi rendszer kidolgozásától, bár a globális biztonságra leselkedő első számú veszély a nemzetközi terrorizmus térnyerése. Ez utóbbit viszont nem fegyverekkel, hanem politikai eszközökkel lehet meggátolni, márpedig az ázsiai válságtérségekből induló akciók elhárítása Ivanov szerint kivitelezhetetlen Moszkva aktív részvétele nélkül.
A Süddeutsche Zeitung idézi Henry Kissinger egykori amerikai külügyminisztert, a tekintélyes szakértő a konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy az NMD -- sokak véleményével szemben -- éppenhogy egy újabb fegyverkezési verseny megelőzését szolgálja. Általa sakkban tarthatók a "lator államok", értelmét veszti Irán, Irak és Észak-Korea fokozott tempójú fegyverkezése. Kínával és Oroszországgal pedig az Egyesült Államok úgyis meg tud majd állapodni. Kissinger szerint az európai politika részéről a védelmi kooperációban történő részvétel erősítése lehet az egyetlen értelmes válasz.
Az amerikai irányváltást jelzi az is, hogy az új védelmi miniszter a Clinton-adminisztrációnál határozottabb kritikával illette a 60 ezer fős európai gyorsreagálású hadtest felállítására vonatkozó brüsszeli terveket. Rumsfeld arra figyelmeztette Nyugat-Európát, hogy a NATO egységes struktúrájának megbontása, a párhuzamosságok létrejötte gyengítené a szervezetet. Az uniós döntéshozatali mechanizmus nem egyeztethető össze a NATO keretein belül kialakult renddel -- idézi Rumsfeldet a Financial Times. John McCain szenátor szerint az EU külön utas törekvései "tartós feszültségforrást" jelenthetnek a transzatlanti kapcsolatrendszerben. Az Egyesült Államoknál is keményebben ellenzi a kizárólag az uniós országok bevonásával elképzelt európai védelmi együttműködés elmélyítését Törökország. Ankara a NATO-n belüli európai--amerikai koordinációs rendszer bojkottálásával tiltakozik az európai együttműködésből való kimaradása ellen.
Miközben a vita már teljes intenzitással folyik, a rendszer kiépítése még csak az alapozás fázisánál tart. A félig sem kész védelmi erő számos kísérlet közül eddig egyetlen alkalommal bizonyult sikeresnek.