Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kereskedelmi banki tevékenységével kapcsolatos vizsgálat eredményéről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Egyúttal javasolja a házbizottságnak, hogy a (főleg a CW Bank veszteségeinek kivizsgálásáról szóló) jelentést és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatot --, amely felveti a jegybankelnökök munkáltatói felelősségét -- már a következő héten tűzze napirendjére a tisztelt Ház. (VG, 2001. február 6.)
A jegybank elnökének tegnapi, bizottsági meghallgatásán Surányi György kérdésre válaszolva elmondta, a CW Bank-ügy teljes vesztesége mintegy 78--85 milliárd forintra rúg. A felelősség kérdésében ugyanakkor megerősítette azon álláspontját, miszerint a kilencvenes évek elején állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankok működésével kapcsolatban az MNB igazgatósága mellett ugyanúgy fennáll a mindenkori pénzügyminiszter felelőssége is.
Szekeres Imre, a bizottság MSZP-s elnöke sérelmezte, hogy a CW Bank-ügy feltárása egy Fidesz elnökletű bizottságban, a gazdasági bizottságban történt. Emlékeztetett, a bankszektort érintő bármiféle kivizsgálás csakis a pénzügyi bizottság hatásköre lehet.
Szekeres az ellenzéki képviselők álláspontját összefoglalva megállapította, hogy a határozati javaslatban szereplő indoklás szövege sem a jelentés tényeinek, sem a határozati javaslat rendelkező részének nem felel meg.
Csúcs László, bizottsági alelnök szerint a gyorsított eljárást azért kérik egyhangúlag a házbizottságtól, hogy a bécsi CW Bank tevékenységéről szóló határozat meghoztalakor még a jelenlegi jegybankelnök, Surányi György képviselhesse az Nemzeti Bankot. Köztudott ugyanis -- fogalmazott --, hogy a március 1-jén hivatalba lépő Járai Zsigmond még pénzügyminiszterként tett kijelentései az MNB szerepével kapcsolatban, megkérdőjelezik a tárgyilagosság garanciáit. Egy ilyen horderejű ügyben pedig jó tárgyilagosnak maradni -- nyilatkozta lapunknak Csúcs.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kereskedelmi banki tevékenységet vizsgáló jelentést 25 igen szavazattal (1 tartózkodás mellett), a hozzá tartozó határozati javaslatot pedig 14 igen szavazattal 11 nem ellenében (1 tartózkodás mellett) találta általános vitára alkalmasnak az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.