BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nyitottabb gazdaság

Ahhoz képest, hogy lengyel közgazdászok tavaly márciusban még pénzügyi válságot jósoltak, mert a befektetők által legfontosabbnak tartott pénzügyi-biztonsági mutató, a folyó fizetési mérleg deficitje a GDP 8,3 százaléka volt, a rekordokat elérő nem várt novemberi exporteredmények általános meglepetést keltettek Lengyelországban. A kamatemelések a belföldi kereslet fékezése miatt az exportpiacokra terelték a termelés egy részét.

Szakértők a belső kereslet gyengülését tartják a hirtelen exportnövekedés fő okának. A belföldi kereslet 2000 első negyedében még 5,1 százalékkal nőtt, a másodikban 3,3, a harmadikban csupán 1,3 százalékkal, mert a tervezettnél nagyobb infláció miatt visszaesett a bérek és a nyugdíjak reálértéke, miközben a munkanélküliség is nőtt, és az inflációellenes kamatemelés is keresletcsökkentő hatású volt. A vállalatok kellő belföldi kereslet hiányában az exportot kényszerültek növelni.
A novemberi 2,7 milliárd dollár exportbevétel a legnagyobb volt 1998 júliusa óta. Ez és az import kisebb visszaesése a folyó fizetési mérleg deficitjét az októberi 850 millió dollárról novemberre hirtelen 320 millióra, márciushoz képest éves szinten a GDP 8,3 százalékáról 6,8-re vitte le -- idézi a Polityka a Lengyel Nemzeti Bank 2001 januárjában közölt adatait.
A másik fő tényező, amely nélkül mindez nem lett volna elérhető: a külpiaci konjunktúra. A lengyel exportőrök még az igényes amerikai piacon is jól boldogultak. Tavaly januártól október végéig az 1999. évi hasonló időszakhoz viszonyítva 27 százalékkal, 844 millió dollárra nőtt Lengyelország amerikai exportja. A keletkezett 233 millió dolláros lengyel többlet a lengyel--amerikai kereskedelem egész történetében a legnagyobb.
A nyugat-európai és keleti (főleg orosz) gazdasági fellendülést is kihasználták a lengyel exportőrök. Az Eurostat adatai szerint 2000 első három negyedévében Lengyelország 32 százalékkal többet exportált az EU piacaira, mint 1999 hasonló időszakában, míg onnan csak 19 százalékkal nőtt a lengyel import. Ezzel a lengyel hiány az uniós kereskedelemben 8,1 milliárd euróról 7,9 milliárdra csökkent.
A lengyel termékek kényszerűen gyorsabb átirányítása a belföldiről a külföldi piacokra a lengyel vállalatok alkalmazkodóképességét is erősítette. Csökkentették gyártási költségeiket, javították a termelékenységet. Hirtelen változtattak az export árustruktúráján is.
A fellendülés mégsem ad okot túlzott optimizmusra, mert az export a továbbiakban kamatcsökkentés, vagyis a zloty gyengítése nélkül már nem fizetődik ki. Ezt közgazdászokon kívül politikusok is sürgetik, de a monetáris-politikai tanács óvatos, mert még nem múlt el az inflációs veszély.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.