BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nyitottabb gazdaság

Ahhoz képest, hogy lengyel közgazdászok tavaly márciusban még pénzügyi válságot jósoltak, mert a befektetők által legfontosabbnak tartott pénzügyi-biztonsági mutató, a folyó fizetési mérleg deficitje a GDP 8,3 százaléka volt, a rekordokat elérő nem várt novemberi exporteredmények általános meglepetést keltettek Lengyelországban. A kamatemelések a belföldi kereslet fékezése miatt az exportpiacokra terelték a termelés egy részét.

Szakértők a belső kereslet gyengülését tartják a hirtelen exportnövekedés fő okának. A belföldi kereslet 2000 első negyedében még 5,1 százalékkal nőtt, a másodikban 3,3, a harmadikban csupán 1,3 százalékkal, mert a tervezettnél nagyobb infláció miatt visszaesett a bérek és a nyugdíjak reálértéke, miközben a munkanélküliség is nőtt, és az inflációellenes kamatemelés is keresletcsökkentő hatású volt. A vállalatok kellő belföldi kereslet hiányában az exportot kényszerültek növelni.
A novemberi 2,7 milliárd dollár exportbevétel a legnagyobb volt 1998 júliusa óta. Ez és az import kisebb visszaesése a folyó fizetési mérleg deficitjét az októberi 850 millió dollárról novemberre hirtelen 320 millióra, márciushoz képest éves szinten a GDP 8,3 százalékáról 6,8-re vitte le -- idézi a Polityka a Lengyel Nemzeti Bank 2001 januárjában közölt adatait.
A másik fő tényező, amely nélkül mindez nem lett volna elérhető: a külpiaci konjunktúra. A lengyel exportőrök még az igényes amerikai piacon is jól boldogultak. Tavaly januártól október végéig az 1999. évi hasonló időszakhoz viszonyítva 27 százalékkal, 844 millió dollárra nőtt Lengyelország amerikai exportja. A keletkezett 233 millió dolláros lengyel többlet a lengyel--amerikai kereskedelem egész történetében a legnagyobb.
A nyugat-európai és keleti (főleg orosz) gazdasági fellendülést is kihasználták a lengyel exportőrök. Az Eurostat adatai szerint 2000 első három negyedévében Lengyelország 32 százalékkal többet exportált az EU piacaira, mint 1999 hasonló időszakában, míg onnan csak 19 százalékkal nőtt a lengyel import. Ezzel a lengyel hiány az uniós kereskedelemben 8,1 milliárd euróról 7,9 milliárdra csökkent.
A lengyel termékek kényszerűen gyorsabb átirányítása a belföldiről a külföldi piacokra a lengyel vállalatok alkalmazkodóképességét is erősítette. Csökkentették gyártási költségeiket, javították a termelékenységet. Hirtelen változtattak az export árustruktúráján is.
A fellendülés mégsem ad okot túlzott optimizmusra, mert az export a továbbiakban kamatcsökkentés, vagyis a zloty gyengítése nélkül már nem fizetődik ki. Ezt közgazdászokon kívül politikusok is sürgetik, de a monetáris-politikai tanács óvatos, mert még nem múlt el az inflációs veszély.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.