További kérdőjelek a repiadóban

Előfordulhat, hogy egy szigorúan üzleti célból szervezett londoni üzleti vacsora után a megvendégelt magyar partnernek az idén személyi jövedelemadót (szja) kell fizetnie -- hívta fel a figyelmet Erdős Gabriella, a PriceWaterHouse Coopers cégtársa annak apropóján, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) és az adóhivatal a közelmúltban tette közzé a reprezentáció adószabályairól szóló tájékoztatóját. Valóban előfordulhat ilyen eset -- ismerte el ennek lehetőségét Karácsony Imréné, a PM főosztályvezető-helyettese. Az idén megszűnt az üzleti célból nyújtott reprezentáció korábbi adómentessége. Mint a természetbeni juttatások után, vagy a kifizetőnek, vagy az igénybe vevőnek adóznia kell. Csökkent ugyanakkor az összes olyan reprezentációs költség közterhe, amely után korábban is kellett adózni. Tavaly a nem üzleti célú reprezentáció után ugyanis akár 80 százalék adót és járulékot kellett fizetni, az idén ez a mérték legfeljebb 55 százalék.
A lapunk által megkérdezett adószakértők úgy vélik, a kiadott tájékoztató nem segített abban, hogy "tisztábban lássanak" az adózók. Sőt, a megjelent útmutatókból arra lehet következtetni, hogy számos kérdésben nem sikerült egységes álláspontot kialakítani -- mondta Török Györgyi, a Köves Clifford Chance Pünder adótanácsadó cég igazgatója. A bizonytalan helyzet egyre jobban aggasztja a vállalkozásokat, amelyeknek most kell adókockázat-mentes döntéseket hozniuk olyan kérdésekben, amelyeket az adóhatóság talán csak évek múlva ellenőriz -- tette hozzá. Erdős Gabriella rámutatott: a brosúra szerint nincs ugyan jelentősége, hogy a repit bel- vagy külföldi személy kapja, ám abban az esetben mégis lényeges mindez -- hangsúlyozta --, ha a belföldinek számító személyt olyan cég vendégeli meg, amelyik Magyarországon nem adózik. Ekkor a megvendégeltnek kell adóznia a repi után -- utalt a példában szereplő londoni vacsorára.
Egyszerű eldönteni a kérdést -- vélekedett Karácsony Imréné. Azt kell csupán vizsgálni, a reprezentációt nyújtó cég Magyarországon kifizetőnek minősül, vagy sem. A londoni vacsora esetében, ha a cég kifizetőnek minősül, akkor az idén 44 százalék szja-t kell fizetnie a rendezvény után, ám valamennyi költséget az adózónál elszámolhatja. Egy évvel korábban ugyanez a vacsora kevesebbe került volna, mivel szja-t nem kellett volna utána fizetni, míg a költséget a társasági adóban elszámolhatta volna úgy a cég, hogy a társasági adóalapot az árbevétel fél százalékáig csökkenti a reprezentáció költségeivel.
További változás a tavalyi évhez képest, hogy az idén a reprezentációt kapó üzletembernek szja-t kell fizetnie, ha olyan cég vendége, amelyik Magyarországon nem számít kifizetőnek. Tavaly ugyanebben az esetben nem kellett volna adóznia. Az idén viszont a londoni vacsora után az szja-adótábla alapján 20, 30 vagy 40 százalékot kell fizetnie. Így egy éve mindkét esetben kevesebbe került volna a vacsora. A főosztályvezető-helyettes szerint az szja-törvény szempontjából ilyen esetben annak sincs jelentősége, hogy a külföldi cég országával létezik-e közös adóegyezmény.
Ilyen esetben az üzletembernek nemcsak az üzlet sikerességével, a várható profittal, de a személyes költségeivel, illetve ezek megtérülésével is számolnia kell. Ez azért kifogásolható, mert a reprezentációt a cégek nem személyes szükségletek kielégítésére, hanem üzleti célból nyújtják.
Nem könnyebb az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos jogszabályok alkalmazása sem -- véli Erdős Gabriella. A "londoni üzleti vacsora" példájában még 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kellene fizetnie a megvendégelt üzletfélnek, ám a tájékoztatás szerint ezt a "jövedelmet szerző" magánszemélynek kell megállapítania s megfizetnie.
Nem kell ugyanakkor fizetni a 11 százalékos terhet, ha a repit kapó az szja-törvény szerint nem minősül belföldi illetékességűnek, illetve a tb-törvény szerint Magyarországon nem számít biztosítottnak. Így például ha az üzletfél egy olyan külföldi, akit a szintén külföldi cég Magyarországon foglalkoztat, akkor mentesül a közteher alól -- derül ki a tájékoztatóból.
Az sem világos, mit takar az üzleti vendéglátás keretében, az ételen és az italon felül nyújtott szolgáltatás fogalma -- mutatott rá Erdős Gabriella. Elképzelhető, hogy fizetni kell a terembérlet vagy a vacsora alatt szolgáltatott műsor után is adót. Sőt, a munkahelyi közgyűlés, igazgatósági értekezleteken felmerült költségek után is kell adózni -- a tájékoztató szerint.
Problémát okoz az is, hogy az útmutató alapján a személyi jövedelemadózásnál a reprezentációt egy másik törvényben, jelesül a társasági adózásról szóló jogszabályban leírt definíció alapján kell értelmezni -- mutatott rá Erdős Gabriella.
Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az szja-törvényben nincs meghatározva a repi fogalma. Így az szja-törvény az adózóra bízza, mikor, mit minősít reprezentációnak: értelmezheti szűken, de tágan is a repi fogalmát. Az szja-törvényben nincs utalás arra, hogy a társaságiadó-törvény meghatározása alapján kell a reprezentáció fogalmát értelmezni. Ez csak a PM-tájékoztatóból derül ki. Így utólag nem lehet felelősségre vonni az adózót -- tette hozzá.
A repi természetbeni juttatás, ennek fogalmát az szja-törvény is definiálja -- mutatott rá Karácsony Imréné. A kivételektől eltekintve (ajándékozás, marketingcélból adott kóstoló, tesztajándék) minden olyan juttatás, amiért a magánszemély nem vagy kevesebbet fizet, mint annak értéke, természetbeni juttatásnak számít. Amely után adót is kell fizetni -- tette hozzá.
A jogszabály alkalmazása nem egyszerű -- vélik az adótanácsadók. Az ellenőrzésnél az adózónak kell bizonyítani, hogy adott esetben miért nem fizetett közterhet a repi után. Ezért az adózónak mérlegelnie kell: vagy minden ilyen tétel után megfizeti a közterheket, ezzel viszont jelentősen növekednek a költségei. Másik megoldás a kiskapuk választása, s ha teheti, inkább másról kér számlát. Így a reprezentáció költségeit máshol számolja el. A tárca szerint nincsenek legális kiskapuk: a reprezentáció után minden esetben kell adót fizetni valamelyik félnek.