Üzletrészügy: az ÁPV nem fizet

Nem lenne köteles az ÁPV Rt. pénzt átutalni az FVM-nek a külső tulajdonosok kifizetési költségeire -- tudtuk meg. A januártól hatályos üzletrésztörvényhez készített végrehajtási rendelet (vhr) legújabb tervezetéből legalábbis kimaradt, hogy az ÁPV biztosítson forrásokat e célokra. Az FVM az általa meghatározott személyi és dologi kiadásokat eredetileg kétmilliárd forintból finanszírozta volna, de ezt a PM és a MeH is sokallta. Szakértők szerint valószínű, hogy a költségeket az agrártárcának kell magára vállalnia 309 milliárdos büdzséjéből, mivel a kormány más forrásokból várhatóan nem kíván áldozni a technikai lebonyolításra.
Elképzelhető, hogy a kormány a vhr-ről mai ülésén tárgyal, bár ez még lapzárttánkkor sem volt biztos. Szakértők már most úgy ítélik meg, hogy a jogszabálytervezetet előkészítő FVM időzavarba kerül a több mint egy hónapos csúszás miatt. Így például feszültség fakadhat a szövetkezetek és az agrártárca megyei hivatalai közötti elszámolásokkor.
A mai vhr egyértelműsíti, hogy a jogosultaknak a szövetkezetek székhelye szerinti megyei FVM-hivataloknál kellene jelentkezniük április 15-ig, de ezt írásban is megtehetnék. Pénzüket postai úton vagy bankszámlájukra kapnák meg, tehát a kifizetésben nem lenne szerepük a falugazdászoknak. Az elszámolásokhoz a szövetkezeteknek nem kellene megadniuk teljes üzletrész-nyilvántartásukat, illetve ingatlan- és ingóságlistájukat, mert ez szakértők szerint adatvédelmi kifogásokat vetne fel.
Az állam és a szövetkezetek között automatikus kölcsönszerződés jönne létre, ha a gazdaságok nem tudnának a külső tulajdonosoknak fizetni. Szakértők szerint viszont újabb alkotmányossági problémákat okozhat, hogy a jogszabály a szövetkezetre megkérdezésük és akaratuk nélkül erőltetné rá a megállapodásokat. (Az üzletrészek legalább 15-25 milliárdra becsült névértékét az ÁPV Rt. biztosítaná a tartós állami agrárcégek privatizációjából létrehozott kölcsönkerettel.) Pénzintézeti szempontból pedig aggályos lehet, hogy az ÁPV Rt.-s szövetkezeti tartozásokat törvényen alapuló jelzálogként jegyeznék be a gazdaságok vagyonára, vagyis az állam az adósságok behajtásakor megelőzné a bankokat.