Visszanyerhető presztízs

A kamara feladata mindenekelőtt a gazdaság szereplőinek a képviselete. Célja egy olyan gazdaság megteremtése, ami minden vállalkozónak kedvező klímát teremt. Ebből indult ki az új kamara vezetése, amikor kialakította stratégiáját. Ennek egyik legfontosabb pontja: rendezni kell a kapcsolatrendszert. Mert aki nem tud kommunikálni a környezetével, az nem tud beágyazódni abba a politikai-gazdasági intézményrendszerbe, amelyiknek egyébként része -- érvelt Parragh László. A kamarának rendeznie kellett a viszonyát a politikával, a kormányzattal, a különféle gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel nemzetközi színtéren, de a közvéleménnyel és a tagságával is.
A két legerősebb párttal, az MSZP-vel és a Fidesszel lezajlottak a találkozók és véleménycserék, melyek célja, hogy normális, tárgyszerű kommunikációs viszony alakuljon ki. Talán még ennél is fontosabb, hogy a kamara a kormányzattal együttműködési helyzetbe tudjon kerülni -- mondta az MKIK elnöke. Ha a vállalkozókat tömörítő szervezet nincs beszélő viszonyban a kormányzattal, akkor nem lehet kifejteni azt a befolyásoló erőt, amit a vállalkozó elvár. Ezért elsősorban a szakkérdésekben a szaktárcákkal nagyon jó viszonyt kell kialakítani. A miniszterelnökkel sikerült már néhány kérdésben megállapodni. A gazdasági és oktatási miniszterrel is, a PHARE-ügyekért felelős, a közlekedési és a Külügyminisztériummal pedig most készül a megállapodás. Ezzel kiépült egy olyan struktúra, ami alkalmas a kormányzati együttműködésre. Akkor tudunk egy törvényjavaslatot jól befolyásolni, ha még mielőtt az megjelenik, már akkor képviseli a vállalkozók érdekeit -- magyarázta Parragh. Ennek a kamarai szála egy kollégiumi rendszerre épül.
A kamara számára fontos prioritásokat 15 kollégium jeleníti meg. Felajánlották az érdek-képviseleti szerveknek, hogy működjenek közre azok munkájában, és bevonták a kormány szakembereit is. A kollégiumok tiszteletbeli elnöki tisztére olyan szakembereket kérnek föl, akik az adott szakminisztériumban dolgoznak. Így például az oktatási kollégium tiszteletbeli elnöke Benedek András, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára, a kis- és középvállalkozói kollégium elnöke Cséfalvay Zoltán, a GM helyettes államtitkára lett. Egyetlen kivétel a gazdaságpolitikai kollégium, amelynek tiszteletbeli elnöke Medgyessy Péter, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. Ez a kollégium a kamara gazdaságpolitikáját kívánja megjeleníteni. Ezért annak, hogy nem államtitkár, hanem Medgyessy Péter lett az elnök, üzenetértéke van. Ezzel világosan mutatjuk azt az irányt, amerre haladni próbálunk -- mondta Parragh László.
A kamara elnöke úgy véli: a kollégiumok munkájában ténylegesen részt vesznek majd a kormányzati szereplők is, hiszen a szakminisztériumoknak is érdeke, hogy a jogszabályalkotás előtt konzultáljon a gazdasági élet szereplőivel.
Az MKIK törekszik arra, hogy a munkaadói szervezetekkel kiegyensúlyozottabb, jó viszonyt alakítson ki. A tervek szerint együttműködési megállapodást kötnek azokban a kérdésekben, ahol az érdekképviselet egységére van szükség. Az érdekkapcsolódásokban mindig van egy olyan pont, amikor azonossá válnak az érdekek. Ezeket a pontokat kell megtalálni -- véli az MKIK elnöke.
Most az egyik legfontosabb kérdés a minimálbér-emelésből adódó feszültségforrások rendezése. Tavaly az érdekképviseleteknek nem sikerült a kompenzációról megállapodniuk. A kamara viszont más helyzetből indul -- állítja Parragh. Egy már létező és érezhető feszültség megoldására ad az MKIK gazdasági javaslatot, míg tavaly a legkisebb fizetés politikai csata témájává vált. A minimálbér-emelés Parragh szerint elengedhetetlen lépés volt. Amennyiben Magyarország nem tud kitörni az olcsó bérmunka koncepciójából, nem nyílik meg az útja az EU felé. 130 márkás minimálbérrel nem lehet Európába menni -- véli az elnök. Emelni kell az életszínvonalat, a belső fogyasztást, ehhez biztosítani kell a vásárlóerőt. Persze ez a folyamat feszültségekkel jár. Csak azt kell mérlegelni, hogy a feszültség-e a több, vagy a hozadék. Itt van a felelőssége a kamarának. Rá kell mutatnia a feszültségpontokra, és megoldást kell kidolgoznia -- állítja Parragh. A minimálbér-emelés egy gazdasági struktúraváltás kényszereszköze. Igaz, hogy azok a cégek, amelyek nem tudják megadni a legkisebb fizetést, nehéz helyzetbe kerülnek. De azt tudomásul kell venni, hogy alkalmazkodniuk kell a környezetükhöz. Ha nem tudják a hatékonyságukat növelni, akkor tönkremennek, és a munkaerő átmegy egy olyan struktúrába, ahol megtermelik azt a költséget, amennyibe kerül. Ez nagyon drasztikus dolog -- ismeri el az MKIK elnöke, de úgy véli, az ország versenyképessége szempontjából elengedhetetlen. Ha az ország bérszínvonalát tekintve az EU felé kíván közeledni, akkor legalább öt évig az inflációnál magasabb értékben kell emelkednie a minimálbérnek. Ennek nincs gazdasági alternatívája.
Fontos a kapcsolatok rendezése a nemzetközi színtéren is. Az MKIK nemzetközi preferenciái: Brüsszel, a legnagyobb magyarországi tőkebefektetők, Oroszország és a Kárpát-medence. A cél az, hogy Brüsszelben a kamara minden erejével támogassa és segítse a csatlakozást. A felkészítésben is részt kell vennie, és a belépés után is segítenie kell. Ehhez közhasznú társaságot alakít a kamara, amelynek elsődleges feladata a vállalkozók felkészítése lesz az EU-s csatlakozásra. Trénereket képez, tanfolyamokat, kiadványokat gondoz ebben a témakörben. Az uniós csatlakozásban fontos szerephez jutnak a területi kamarák. Ez a hálózat az egyetlen olyan út, amely széles vállalkozói kör eléréséhez nyújt lehetőséget irodáival, felkészült munkatársaival, a vállalkozói kapcsolataival. Kamarák nélkül egyszerűen nem lehet EU-felkészítést csinálni -- vallja Parragh László.
Az MKIK elnöke eddig Németországban, Ausztriában tárgyalt a kamarai kapcsolatokról és az oktatás, képzés segítéséről. Úgy véli, most erre a területre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, mert egyre kevesebb szakképzett munkaerőt találnak a tőkebefektetők Magyarországon. Emellett a magyar gazdaság nem becsülheti le Oroszország jelentőségét -- mondta Parragh. Belátható ideig ugyanis az energiahordozókat onnan importálja hazánk. Az sem elhanyagolható, hogy az ország a magyar iparnak, mezőgazdasági termékeknek is jelentős piaca lehet. Új lehetőségeket jelent a vállalkozóknak a kárpát-medencei térség, ahol még van lehetőségük piacra jutni. Ott is ki kell alakítani a kamarai kapcsolatrendszert, hiszen így a magyar vállalkozó is könnyebben vág bele az üzletbe. Ebben kapcsolódni kell más kormányzati szervekhez, például az ITDH-hez is -- mondta Parragh László.
Az elmúlt időszakban a kamaráknak sok támadást kellett elviselniük, a rossz szájízt csak lassan lehet megváltoztatni. Nem szabad többé megengedni azt, hogy a kamarával kapcsolatos botrányok, cirkuszok robbanjanak ki. Ebben már sikereket értünk el -- jelentette ki az elnök. Az MKIK-nak óriási tömeget kell megmozdítania. A kamarai foglalkoztatotti létszám ezres, a tagság százezres nagyságrendű. A sikerekhez pedig idő kell. "De azt látom, hogy sokkal gyorsabban változik ez a rendszer, mint amire számítottam. Partnerek ebben a filozófiában a kamarák, értik, hogy akkor tudjuk elvégezni a feladatunkat, ha a gazdaságért, a vállalkozásokért dolgozunk" -- mondta Parragh. Ha most lenne a választás, sokkal közelebb lenne a 100 százalékhoz, mint a 60-hoz, amivel nyert -- véli. "Érzem a területi kamarák támogatását. Van egy világos filozófia, egy cél, így könnyebb egységet teremteni. Ha a magyar gazdaság európai gazdaságként és jól akar működni, akkor szükséges, hogy legyen jó kamarája. Az, hogy képes leszek-e én ezt megteremteni, az lehet kérdés, de az nem, hogy európai gazdaságnak és jó kamarának lennie kell."