Csökkenhet az állam súlya

A főleg a kis- és közepes keresetűek számára kidolgozott séma a már létező állami és magánbiztosítási formák közé illeszkedik majd. A havi mimimum 20, évi maximum 3600 fontos járulékokat befizetheti a munkáltató, az egyéni vállakozó vagy az eltartott. Ez utóbbi körben akár már csecsemő javára is lehet befizetéseket teljesíteni, járadékot azonban a kedvezményezett -- a legkorábban 50 éves korra időzíthető -- nyugalomba vonulása előtt nem vehet fel. Az adókedvezménnyel is ösztönzött hozzájárulások fizetése bármikor megszakítható és újrakezdhető, könnyű lesz az egyes biztosítók közötti átlépés.
A kormány annyit kötött ki, hogy az adott formában részt vevő magánbiztosítók jutaléka nem lehet több 1 százaléknál, holott a már létező, többi ellátási sémánál a megfelelő kulcs a 3 százalékot is elérheti. E körülmény miatt a Nagy-Britanniában tevékenykedő 37 magánbiztosítóból várhatóan csak a hat legnagyobb fog bekapcsolódni. Közöttük azonban olyan éles verseny várható, hogy a kikötött jutalék akár 0,3 százalékra is lemehet, ami azt jelentené, hogy 2015 előtt az adott üzletág aligha hoz nyereséget.
Az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozások számára áprilistól kötelező lesz egy biztosító kiválasztása, az ide történő befizetéseket azonban kezdetben szabad elhatározás tárgyává teszi a jogszabály. A adott forma szerinti hozzájárulások kötelezővé tételének célszerűségét később vizsgálják meg.
Az új sémával a kormány azt szeretné elérni, hogy a nyugellátás összegében meglévő 60:40 arányú állami/magán részesedés az utóbbi irányába tolódjék el. Az új formát -- éppen az alacsony biztosítói jutalék miatt -- nem kíséri széles körű tanácsadás, bár az internet révén kiterjedt tájékoztatást adnak a működéséről. A rendszerrel szemben megfogalmazott egyik kritika szerint az adott sémát nem annyira a célcsoportnak tartott kiskeresetűek preferálják majd, hanem a jómódú eltartottak ("orvosfeleségek"), akiknek a részvételét akár adómenekítésnek is fel lehet fogni.