Elvész az adókedvezmény

A gazdasági társaság ügyvezetője nem lehet alkalmazott saját cégében -- erre az adóhivatal iránymutatása hívja fel a figyelmet, ám vélhetőleg nem minden cég van tisztában e ténnyel. Így a jövőben a cégek jelentős része számíthat az adóhivatal megfeddésére, hiszen a gazdasági társaságok többsége így működik -- közülük is elsősorban a betéti társaságok. Nemrégiben emiatt egy bt.-t már a járulékbevallás módosítására is kötelezte az APEH -- számolt be lapunknak Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke.
Már a törvény 1997-es módosítása kimondta: ha a társaság többségi tulajdonosa vezető tisztségviselői feladatot lát el, úgy ezt nem munkaviszonyban, hanem megbízási szerződéssel kell végeznie -- mondta a Világgazdaságnak Dudás Katalin, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője.
Ám az adóhivatal tavaly vizsgálta felül a gazdasági törvényhez hozott korábbi állásfoglalását, s új iránymutatást alkotott a szociális és az igazságügyi tárca közreműködésével. A jogszabályváltozás a bt.-k és a kft.-k működését érintette.
A helyzet ellentmondásos: a bíróság ugyanis korábban már több ízben kimondta, hogy betéti társaság beltagja lehet alkalmazott ugyanannál a cégnél -- mondta Zara. A munka törvénykönyve továbbá leszögezi: nincs visszamenőleges hatálya egy érvénytelen munkaszerződésnek. Így visszamenőlegesen nem lehet büntetni sem az alkalmazottat, sem a céget. A pénzügyi tárca úgy tájékoztatta lapunkat: az adózó bíróságon támadhatja meg az APEH határozatát. Ám mivel a kérdésben nincs jogegységi döntés, így bíróságonként és ügyenként más-más határozat várható.
A törvény nem tiltja a tulajdonos alkalmazását -- állítja Zara László. Csupán azt mondja ki, amennyiben nem munkaviszonyban alkalmazza a társaság a cég tulajdonosát, akkor megbízásos szerződést kell kötni vele. Sőt, a jogszabály azt sem tiltja, hogy a cégtulajdonos vezető tisztséget lásson el a saját vállalatánál.
A munkavégzés feltétele, hogy alá-fölé rendeltségi viszony alakuljon ki -- érvelt Dudás Katalin. Ha pedig egy cégben a tulajdonos az alkalmazott, akkor saját maga gyakorolja a munkáltatói jogokat önmaga felett. A költségvetés viszont nem jár jobban, ha a jövőben például a bt. ügyvezetője megbízási szerződéssel, vagy tagi jogviszonyban végzi a munkáját és nem alkalmazottként -- véli Zara. Járulékból kevesebb, adóból több kerülhet a büdzsébe. Az egyént veszteség érheti, ha már nem számít alkalmazottnak. Adókedvezményektől esik el: nem érvényesítheti például az idén évi maxium 36 ezer forintot jelentő adójóváírást sem. Noha ez elvész, a vállalkozói tevékenysége alapján más egyéb adókedvezményt igénybe vehet a cégtulajdonos -- mutatott rá Dudás Katalin.
A kisvállalkozások tulajdonosainak tevékenysége a gyakorlatban nem különbözik a munkaviszonytól -- mondja Török Györgyi, a Köves Clifford Chance Pünder Kft. igazgatója. Az adótanácsadó szerint nem érthető, 49 százalék tulajdoni hányadnál miért lehet munkaviszonyt létesíteni, míg 51 százaléknál miért nem. Rámutatott: az adójóváírást csak akkor lehet igénybe venni, ha a bevallott éves jövedelem nem haladja meg az 1,05 millió forintot. Ha az éves jövedelem több ennél, akkor a munkaviszony fenntartása hátrányosabb.
Az adózó március 20-ig még kijavíthatja a hibát, ám ezt követően utólag már csak önrevízióval teheti ezt -- tudtuk meg Erdős Gabriellától, a PricewaterhouseCoopers cégtársától. Az adótanácsadó rámutatott: a megbízási szerződésnél továbbra is kell tb-járulékot és személyi jövedelemadót fizetni, de a munkáltatót nem terheli a 3 százalékos munkanélküli-hozzájárulás, továbbá a magánszemély levonhat 10 százalékot költségátalány címén. Az is kérdés, mi történik az ily módon feleslegesen befizetett járulékkal. A többletjárulékot ugyan utólag "beszámíttathatják" valamelyik egyéb adónembe, ám ezt külön kérelmezni kell. A járuléktöbbletet az APEH nem "díjazza" pluszkamattal. Ha már nem első ízben történik önrevízió, az jelentős többletköltséggel járhat az adózó számára.