BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Közel a növekedési fordulat a magyar gazdaságban, az infláció pedig csökkenő pályára kerül

Az idei stagnálás után az export és a beruházások várható élénkülésével jövőre növekedhet a magyar gazdaság, miközben az árrésstop és a viszonylag erős forintárfolyam inkább hűti, míg a mezőgazdasági termelői árak alakulása fűtheti az inflációt.

Jövőre végre beindulhat a magyar gazdaság. Az Európai Unió és az Egyesült Államok között megszülető vámmegállapodás, valamint a német gazdaság várt élénkülése kedvezőbb külső környezetet eredményezhet – mondta Nagy János, az Erste makroelemzője a szerda reggeli sajtótájékoztatón.

NÖVEKEDÉS forint 00304988, MNBMagyar Nemzeti BankOtthon Start program
Konzervatív monetáris politikát folytat az MNB / Fotó: Teknős Miklós

Jövőre már érdemi növekedés várható a magyar GDP-ben

A csökkenő bizonytalanság és a magyar exporttermékek iránti keresletet növekedése a várva várt beruházási fordulatot is elhozhatja. 

Mindezek eredményeként a GDP 2,3 százalékkal bővülhet 2026-ban. 

Idén azonban még stagnál – illetve stagnálásközeli növekedést mutat – a magyar gazdaság teljesítménye. Az Erste elemzői az első hónapokban prognosztizált 2 százalékkal szemben most már 

legfeljebb 0,5 százalékos GDP-növekedést várnak 2025-re. 

Jelenleg a hazai gazdaságot itthon csak a háztartások fogyasztása támogatja, a beruházások és az export visszahúzzák a növekedést.

A nagyobb új beruházások közül idén csupán a BMW-nél indulhat meg a termelés.

Csökkenő pályán az infláció

Az árrésstopnak és a viszonylag erős forintárfolyamnak köszönhetően csökkent az infláció mértéke az év első felében, és rövid távon a kockázatok is kiegyensúlyozottabbá váltak. 

Ugyanakkor a globális élelmiszer- és a hozzá kapcsolódó nyersanyagárak emelkedése, valamint a belföldi gazdák esetében előbb a fagy, majd az aszály okozta károk a mezőgazdasági termelői árak masszív emelkedését eredményezik.

 Mindez, a magas szinten ragadt lakossági inflációs várakozásokkal kiegészülve, hosszabb távon a felfelé mutató kockázatokat erősítik. 

A pénzromlás üteme így idén az év elején prognosztizált 5,5 százalékkal szemben 4,7 százalék lehet. 

Jövőre az áremelkedés üteme tovább lassulhat, 4,1 százalékra, ugyanakkor bizonytalanságot jelent az árrésstop vélhetően 2026-os kivezetése, így az infláció csak 2027-től térhet vissza a jegybanki célsávba.

Továbbra is óvatos az MNB 

A monetáris politikában továbbra is a stabilitáson marad a hangsúly, a jegybank az inflációs kockázatokra és a globális piaci környezet alakulására fókuszál – ezt már Nyeste Orsolya, az Erste másik makroelemzője tette hozzá.

A nemzetközi kamatpálya várt alakulása nyomán akár már idén tovább csökkenhet a jegybanki alapkamat, az említett magas inflációs várakozások ugyanakkor joggal aggasztják az MNB-t.

Fundamentálisan tér nyílhat óvatos kamatcsökkentésre – véli az Erste.

A forint enyhén felülértékelt

Az utóbbi időben kialakult, 400 forint alatti euró árfolyammal a magyar fizetőeszköz jelenleg kissé felülértékelt. Ugyanakkor a forintot 

  • a kereskedelmi konfliktusok remélt további csillapodása 
  • és a folyó fizetési mérleg többlete mellett 
  • a nemzetközi és a hazai kamatok közti emelkedő különbözet is támogatja, 

így a magyar deviza a korábban vártnál stabilabb lehet. 

Középtávon azonban az inflációs különbözet továbbra is inkább lassú leértékelődési pályán tarthatja a forintot az euróval szemben. 

Az euró-forint árfolyam 2025 végére 405 forintig, míg 2026 végére 410 forintig emelkedhet. 

Az aggodalmakkal szemben az Erste véleménye szerint nem kell tartani attól, hogy a választás előtti időszakban túlságosan elszalad a költségvetési hiány, hiszen a kormányzat készül az utolsó negyedévben esedékes hitelminősítői döntésekre. Az S&P kezdi majd a sort (október 10.), pont az a hitelminősítő, amely eddig a legrosszabb – egy fokkal a bóvli feletti – értékelést adta. 

Nyeste Orsolya szerint egyébként a magyar szuverén adósság semmiképpen sem értékelhető bóvliként, ezért kicsi a leminősítés valószínűsége.

 A magyar büdzsé jelentősen jobb állapotban van, mint a bóvliba sorolt országok.

Az államadósság idén a GDP 74,4 százalékra nőhet, jövőre viszont 73,9 százalékra csökkenhet az Erste várakozása szerint. 

A jólléti intézkedések közül több is valójában az elkövetkező évek költségvetését terheli. Az Otthon Start Program terheit pedig a csökkenő kamatkörnyezet mérsékelheti. A kormányzat számításai szerint 50-100 milliárd forintos tételt jelent a program, ami abszolút kezelhető.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.