Jövőre végre beindulhat a magyar gazdaság. Az Európai Unió és az Egyesült Államok között megszülető vámmegállapodás, valamint a német gazdaság várt élénkülése kedvezőbb külső környezetet eredményezhet – mondta Nagy János, az Erste makroelemzője a szerda reggeli sajtótájékoztatón.
A csökkenő bizonytalanság és a magyar exporttermékek iránti keresletet növekedése a várva várt beruházási fordulatot is elhozhatja.
Mindezek eredményeként a GDP 2,3 százalékkal bővülhet 2026-ban.
Idén azonban még stagnál – illetve stagnálásközeli növekedést mutat – a magyar gazdaság teljesítménye. Az Erste elemzői az első hónapokban prognosztizált 2 százalékkal szemben most már
legfeljebb 0,5 százalékos GDP-növekedést várnak 2025-re.
Jelenleg a hazai gazdaságot itthon csak a háztartások fogyasztása támogatja, a beruházások és az export visszahúzzák a növekedést.
A nagyobb új beruházások közül idén csupán a BMW-nél indulhat meg a termelés.
Az árrésstopnak és a viszonylag erős forintárfolyamnak köszönhetően csökkent az infláció mértéke az év első felében, és rövid távon a kockázatok is kiegyensúlyozottabbá váltak.
Ugyanakkor a globális élelmiszer- és a hozzá kapcsolódó nyersanyagárak emelkedése, valamint a belföldi gazdák esetében előbb a fagy, majd az aszály okozta károk a mezőgazdasági termelői árak masszív emelkedését eredményezik.
Mindez, a magas szinten ragadt lakossági inflációs várakozásokkal kiegészülve, hosszabb távon a felfelé mutató kockázatokat erősítik.
A pénzromlás üteme így idén az év elején prognosztizált 5,5 százalékkal szemben 4,7 százalék lehet.
Jövőre az áremelkedés üteme tovább lassulhat, 4,1 százalékra, ugyanakkor bizonytalanságot jelent az árrésstop vélhetően 2026-os kivezetése, így az infláció csak 2027-től térhet vissza a jegybanki célsávba.
A monetáris politikában továbbra is a stabilitáson marad a hangsúly, a jegybank az inflációs kockázatokra és a globális piaci környezet alakulására fókuszál – ezt már Nyeste Orsolya, az Erste másik makroelemzője tette hozzá.
A nemzetközi kamatpálya várt alakulása nyomán akár már idén tovább csökkenhet a jegybanki alapkamat, az említett magas inflációs várakozások ugyanakkor joggal aggasztják az MNB-t.
Fundamentálisan tér nyílhat óvatos kamatcsökkentésre – véli az Erste.
Az utóbbi időben kialakult, 400 forint alatti euró árfolyammal a magyar fizetőeszköz jelenleg kissé felülértékelt. Ugyanakkor a forintot
így a magyar deviza a korábban vártnál stabilabb lehet.
Középtávon azonban az inflációs különbözet továbbra is inkább lassú leértékelődési pályán tarthatja a forintot az euróval szemben.
Az euró-forint árfolyam 2025 végére 405 forintig, míg 2026 végére 410 forintig emelkedhet.
Az aggodalmakkal szemben az Erste véleménye szerint nem kell tartani attól, hogy a választás előtti időszakban túlságosan elszalad a költségvetési hiány, hiszen a kormányzat készül az utolsó negyedévben esedékes hitelminősítői döntésekre. Az S&P kezdi majd a sort (október 10.), pont az a hitelminősítő, amely eddig a legrosszabb – egy fokkal a bóvli feletti – értékelést adta.
Nyeste Orsolya szerint egyébként a magyar szuverén adósság semmiképpen sem értékelhető bóvliként, ezért kicsi a leminősítés valószínűsége.
A magyar büdzsé jelentősen jobb állapotban van, mint a bóvliba sorolt országok.
Az államadósság idén a GDP 74,4 százalékra nőhet, jövőre viszont 73,9 százalékra csökkenhet az Erste várakozása szerint.
A jólléti intézkedések közül több is valójában az elkövetkező évek költségvetését terheli. Az Otthon Start Program terheit pedig a csökkenő kamatkörnyezet mérsékelheti. A kormányzat számításai szerint 50-100 milliárd forintos tételt jelent a program, ami abszolút kezelhető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.