Az egészségügyi miniszter úgy látja, 18 milliárd forinttal növelni kellene a tb idei, 147 milliárdos gyógyszerbüdzséjét, ami a cégek 85 százalékával történt ármegállapodás eredményeként s további szigorításokkal uralható lesz.
A parlament költségvetési bizottságát tájékoztatva Mikola István tegnap azt is kijelentette: puccsszerű gyógyszercsomag életbeléptetését tervezi. Revízió alá veszik a patikai árrésrendszert, hogy a gyógyszerészek az olcsóbb szerek forgalmazását preferálják. Bonthatók lesznek a gyógyszerdobozok, amitől 1,5 milliárdos megtakarítás várható. Ellenőrzik a határ menti gyógyszerfelvásárlást, ugyanis tartani lehet a feketepiactól. Spórolni lehet azzal is, ha a cégek helyett az orvosszakmai ajánlások irányítják a terápiát -- tette hozzá Mikola.
A gyógyszercégek 85 százaléka aláírta a három évre szóló ármegállapodást -- mondta. Az SZDSZ-es Bauer Tamás kifogásolta, hogy a gyógyszergyártóknak három évig az átlagos árindex alatt kell tartani a termékeik árát, pedig a legköltségigényesebb ágazatról van szó, ezért természetesnek tekinthető a magas nyereség. Mikola azonban úgy látja, az infláció 70 százalékának megfelelő áremelés nem veszélyezteti a kutatásokat.
A lapunknak nyilatkozó Kökény Mihály, az egészségügyi bizottság elnöke szerint egy rossz megállapodás jobb a semminél. Kétli, hogy a kormánynak felhatalmazása lenne arra, hogy a két évre szóló költségvetés birtokában három évre kössön egyezséget a tb által támogatott orvosságok áráról. Csapdát lát abban is, hogy a gyártók akkor sem csökkentik majd készítményeik magyarországi árát, sőt a megállapodás szellemében azt emelhetik, ha azok szabadalmi védettsége lejár.
Szekeres Imre (MSZP), a költségvetési bizottság elnöke szerint a 120 milliárd forintos költségvetési többletbevételből 10-20 milliárdot a rosszul fizetett egészségügyi dolgozók bérének növelésére kell fordítani, ez az ágazat átalakításának a feltétele.
A szaktárca terve, hogy már az idén az alapellátásban dolgozó házi- és fogorvosok körében érvényesítsék az átalányjellegű eszközvisszapótlást, amihez 14 milliárd forintra van szükség. A bizottság elnöke támogatja Mikola tervét, hogy meg kell kezdeni az egészségügyi eszközök amortizációját, hiszen az külső forrásbevonást indukálhat. Szekeres preferálná a többszintű egészségbiztosítási rendszer kialakítását. Mikola erre reflektálva azt mondta: miniszterségének egy éve alatt nem vállalkozik a biztosítási rendszer reformjának megkezdésére, azt alaposan elő kell készíteni. Azt is elmondta: elkészült az önálló járulékból gazdálkodó baleset-biztosító létrehozásának terve, ami 2003-ban valóság lehet.
Az orvosegyetemek rossz anyagi helyzetét firtató kérdésekre azt válaszolta: a mai rektori konferencián kezdeményezik, hogy az oktatás és a tudományos munka ugyan maradhatna az oktatási tárcánál, ám a gyógyítás gazdája az Egészségügyi Minisztérium legyen. A miniszter azt is elmondta: tervezik a hazánkban dolgozó külföldi állampolgárok egészségügyi ellátásának rendezését. Hosszabb távon a befizetett járulék fejében azt egy hazánkban székelő magánbiztosító s külföldi leányvállalatai révén oldanák meg. Az idei terv szerint a kormány 500 millió forintot, a Segítő Jobb pedig 290 milliót adna a külföldiek hazai gyógykezelésére.